Ha szenvedélybeteg vagy és szabadulni szeretnél, van segítség! Keresd a Törekvők csoportját

Sokan a mai napig magányosan szállnak szembe a szenvedélybetegséggel, hozzátartozóként és szerhasználóként egyaránt. Így azonban ez a harc szinte biztos, hogy kudarcos lesz. A jó hír az, hogy nem kell egyedül küzdeni.

Vannak támogató csoportok, amelyek segítenek kitartani, fejlődni, erősödni. Ha szenvedélybeteg vagy, illetve valamelyik szeretted küzd valamilyen függőséggel, ezek a csoportok várnak szeretettel, ahol szakember segítségét kérheted.

A csoporthoz tartozás egyben közösségi élet is, ahol átélhetjük a valahová tartozás érzését. Találkozunk hozzánk hasonló, „úton lévő’’ harcosokkal, akikkel kölcsönösen támogathatjuk egymást.

Minden ilyen csoport ingyenes, titoktartáson és diszkréción alapszik, ahol nincs helye az ítélkezésnek.

Szatmárnémetiben ilyen csoport a Bonus Pastor Alapítvány égisze alatt működő Törekvők nevet viselő támogatói csoport, akik minden héten hétfő délutánonként találkoznak a Máltai Szeretetszolgálat székházában, több mint tíz éve már.

A Törekvők létrejöttének történetét dr. Puskás Csaba, a csoport vezetője mesélte el nemrégiben az alapítvány közösségi oldalán.

A szatmári támogatócsoport története

A csoport 2012-ben indult, Gombola András, egy nagyon tehetséges szatmárnémeti sportember, első magyarózdi (szerk. megj.: Maros megyében található, a Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthona) hosszúterápiás tartózkodását követően. Mikor Gombola András először hazakerült a terápiáról Szatmárra, Horváth Levente, az Alapítvány elnöke, megkérte Puskás Csaba szatmári orvost, hogy egy kicsit vegye a szárnyai alá. Puskás Csaba elvitte Gombola Andrást a bibliaórás alkalmukra, csakhogy Andrásnak akkor, az akkori állapotában egészen másra lett volna szüksége, más gondok foglalkoztatták, nem értette az ottani beszélgetések nyelvét. Vissza is esett egy idő után, visszakerült Magyarózdra egy újabb hosszú terápiára. Onnan már nagyon megtörve jött vissza, úgy érezte, szüksége van a változásra, a megtérésre.

Ekkor Gombola András és Puskás Csaba elhatározta, hogy megalakít egy utógondozói csoportot, hogy az olyan embereknek, mint András, legyen támogató közösségük. Fontos megjegyezni, hogy nem Gombola András volt a legelső szatmári szenvedélybeteg, aki ahhoz a bibliórás csoporthoz csatlakozott, hanem Traista János. Akkor fordult a szatmáriak figyelme először igazán a Bonus Pastor Alapítvány munkája felé, amikor János hazatért Magyarózdról. András a második szatmári kliense volt a Terápiás Otthonnak. Sürgetően hangoztatta, hogy neki Szatmáron szüksége van egy utógondozói csoportra, mert ha nem lesz, vissza fog esni.

A támogatócsoportnak az Új Remény Egyesület adott keretet, melyet Puskás Csaba néhány barátjával közösen hozott létre még korábban, a társadalom peremére szorultak lelki és anyagi megsegítésére. Egyből a mély vízbe ugrottak. 2012 októberében kibéreltek egy termet a szatmári Kossuth-kertben, az egykori Közfürdő, most Zöld Ház frissen felújított épületében, meghívták a helyi újságírókat, és a nyilvánosság tudomására hozták, hogy várnak mindenkit, aki valamilyen módon érintett a szenvedélybetegség témájában, és szabadulni vágyik. Egy hétfői napon tartották a sajtótájékoztatót, azóta is hétfőnként találkoznak, este 6-tól.

Ezen az első alkalmon Gombola András volt az egyetlen szenvedélybeteg. Nemrég szabadult szenvedélyétől, és sok-sok tapasztalatot és ötletet hozott Magyarózdról. Ezeket az ötleteket átültették a szatmári támogatócsoport alkalmainak gyakorlatába. András élete és szabadulása olyan fordulatos és annyira gazdag eseményekben, hogy - amint mondani szokták - könyvet lehetne írni róla. Meg is írta ezeket a könyveket, ő maga. Két évig András volt a „Törekvők” csoport vezetője, de aztán áttelepült Magyarországra, így Puskás Csaba lett a vezető.

Nehézkes volt a kezdet, eleinte kevesen tudtak a támogatócsoport létezéséről. Ha öten megjelentek, már nagy volt az öröm. De aztán szájról szájra terjedt a csoport híre a városban, az újságban is hirdettek, és idővel többen lettek. Ma 10-15-en járnak el rendszeresen. Az évek során cserélődtek a tagok. Vannak, akik lemorzsolódtak, főleg a drogosok esetében nehéz változást elérni.

Néhány szó Dr. Puskás Csabáról

Puskás Csaba családorvos soha nem gondolta volna, hogy bármilyen köze lesz a szenvedélybetegekhez, de örömmel vállalta a feladatot, ha már így hozta az élet. Sem a szűkebb, sem a tágabb családjában nincsenek szenvedélybetegek, de könnyen megtalálja a közös hangot a csoporttagokkal. Ebben barátkozós természete és az orvosi gyakorlata is segítik. Az évek során sok szakirodalmat elolvasott a szenvedélybetegségről, és közvetlen tapasztalatokat is szerzett.

Voltak nehéz pillanatok a csoport életében, amikor Csaba úgy érezte, nagyon ránehezedett a felelősség súlya. Az egyik szenvedélybetegséggel küzdő tagjuk öngyilkos lett. Ez az eset a csoporttársakat is nagyon megrázta: rádöbbentek, hogy mennyire nem játék a szenvedélybetegség, élet-halál kérdése. Történtek más halálesetek is, és voltak visszaesések. Ami viszont örvendetes, hogy olyan csoporttagjaik is vannak, akik soha nem voltak semmilyen terápián, csak a csoportba jártak el, és két-három hónap után abbahagyták az ivást, mert felismerték, hogy változásra van szükségük.

„8–10 olyan személy van, de talán több is, akik CSAK a csoportba járásnak köszönhetően évek óta tiszták, józanok maradtak, hosszú távú terápia és rövid távú terápia nélkül is. Számomra nagy csoda minden egyes ilyen élet!” - nyilatkozta dr. Puskás Csaba

Ha valaki szeretne többet tudni a szenvedélybetegségekről, vagy arról, hogy hogyan csatlakozhat a Bonus Pastor Alapítvány Szatmárnémetiben működő Törekvők támogatócsoportjához, dr. Puskás Csabához fordulhat bizalommal további információkért, csaba56@gmail.com email címen, illetve a 0744 539 213-as telefonszámon.