Gyenge földrengést észleltek csütörtök hajnalban Szatmár megyében

A Országos Földfizikai Intézet mérései szerint április 17-én, csütörtökön hajnali 2 óra 47 perckor gyenge földrengést észleltek Szatmár megyében. A rengés a földfelszín alatt 7,9 kilométeres mélységben következett be, a mért magnitúdó 2,2-es volt.

A földrengés Szatmárnémetitől 33 km-re délre, Zilah városától 42 km-re északnyugatra, Nagybányától 65 km-re nyugatra, Nagyváradtól 80 km-re északkeletre, Debrecentől 82 km-re keletre, míg Nyíregyházától 90 km-re délkeletre történt – áll az intézet közleményében.

Szatmár megye számára nem ismeretlenek a földrengések
 
Ahogyan arról a Szatmár Megyei Könyvtár különleges kollekciókkal foglalkozó részlege korábban beszámolt, a földmozgások tekintetében 1900 óta nyugodtnak számító Szatmár megyében több jelentős földrengést is feljegyeztek az idők folyamán, melyek elsősorban a két legfontosabb szeizmikus zónában, azaz Nagykároly és Halmi-Sárközújlak területén jelentkeztek. Ezekről az 1855-ben pappá szentelt Brázay János, katolikus plébános közölt értékes információkat az Emléklapok a Mező-Petri-i község és r. K. Plebánia törtenetéből a templom száz éves jubileumára című munkájában, melyet 1886-ban adtak ki Nagykárolyban, de megsüvegelendő a két muzeográfus, Neța Iercoșan és felesége, Ana tevékenysége is, akik a XX. század elejéig tárták fel a Szatmár környéki földmozgásokat. E munkákon túl értékes információk rejlenek a régi egyházi könyvekben is.
 
Az első ismert földrengés, melyet Szatmár megye területén is érezni lehetett, 1092 július 6-ra datálható. A XVIII. században is több földrengést jegyeztek fel, kiemelhetjük például az 1784. február 1-én, illetve az 1795. március 3-én történt földmozgást is, melynek epicentruma az Ér völgyében volt. Hasonlóan „mozgalmas” volt a XIX. század is, annak is elsősorban az 1829-1839 közötti időszaka: a lemezek mozgása ezekben az években is elsősorban az Ér folyó környékét érintette, sőt Érendréden, Nagykárolyban, Kaplonyban, Királydarócon, Érdengelegen, Érhatvanban, Irinyben, Mezőpetriben, Szilágypéren, Piskolton, Pórteleken, Szaniszlón, Szatmárnémetiben, Érszodorón és Mezőteremen is jelentős károkat okozott. Mindezeken túl érezni lehetett Szatmár megye területén több olyan földrengést is, melyeknek epicentruma a szomszédos Máramarosban vagy a Szilágy megyei Zsibón volt.
 
Az 1900-es századfordulóig 171 földrengést jegyeztek fel a megyénkben, de ezek között szerencsére csak 13 volt erős és 2 nagyon erős. Az egyik „nagyon erősként” jellemzett földmozgás 1829. július 1-én történt, a másik pedig öt évvel később, 1834. október 15-én. Utóbbit egyébként Szatmár megye történetének nagy földrengéseként is említhetjük, hiszen igencsak komoly károkat okozott: Érdengelegen pl. ledöntötte a görögkatolikus templom tornyát.