Gólyakamera. Néhány nap múlva kelhetnek ki a kis gólyák

Május közepére, azaz néhány napon belül várható a kis gólyák kelése. Érdemes gyakrabban a gólyakamerára pillantani, hogy részesei lehessünk a kis gólyák érkezésének. Márk-Nagy Jánost, az Erdélyi Kárpát Egyesület szatmári szervezetének elnökét, szakértőnket a gólyák életének ezen fázisáról kérdeztük, s más érdekességeket is megtudtunk tőle.

Szatmár megyében 2020-as adatok alapján 437 fészket tartottak nyilván, ez persze nem azt jelenti, hogy mind foglalt volt, tehát nem beszélhetünk ennyi párról. A gólyák közül elsőként a hímek érkeznek meg a telelőhelyükről, őket követik a tojók. Általában a gólyapárok hosszú ideig együtt maradnak, azonban a hiedelemmel ellentétben nem örök életükre. A hím megérkezése után a fészek felújításával van elfoglalva. A fészek milyensége nagyon fontos, hiszen ezzel is csábítja oda a tojókat. A hím csak egy ideig várja régi párját vissza, mivel ha a tojók nem tudják időben lerakni a tojásukat, akkor jelentős hátrányba kerülnének. Ha nem érkezik meg a régi párja, akkor új társ után néz. A gólyák csak a költés idejéig vannak együtt, majd elválnak, s külön utakon járnak.
A fészkeket évekig használják, s mindig csak felújítják. Gólyák kedvelik a villanyoszlopok tetejére építeni fészkeiket - az általunk figyelt gólyapár is ilyen fészekben lakik. Viszont a megyében Csanáloson, Csomaközön korábban a csűrök tetejére is igen sokáig raktak fészkeket, tudtuk meg Márk-Nagy Jánostól.

A gólyák évente csak egyszer költenek, s átlagosan egy fészekalj 4-6 tojásból áll, de ennél kevesebb és több is lehet. A 33-34. napon kelnek ki a fiókák, ez nagyjából május 10. és május közepe közötti időszakra tehető. A fiatal gólyák pedig a kilencedik hét környékén hagyják el a fészket. Felcseperedve szüleikkel együtt elhagyják szülőhelyüket, a téli telelőhelyre vonulnak. Gyakori, hogy évekig nem is térnek onnan vissza, csak ivarérett korukban, azaz 3-4 év múlva. Ha vissza is térnek szüleikkel, ivarérett korukig nem foglalnak még fészket és nem választanak párt, hanem a fiatal gólyák összeverődve, akár csapatot alkotva legelőkön, vizes élőhelyeken tanyáznak. Ezeket „kajtár“ gólyáknak is nevezik, s ezért is találkozhatunk olykor nyáron csapatba verődött gólyákkal.

Termikeket kihasználva repülnek

A szatmári EKE elnöke elmondta, hogy a gólyák nem aktív repülők, azaz hosszú távon nem erőből, hanem a meleg, felszálló légáramlatokat, termikeket használják ki, akár egy vitorlázó repülő. Ezzel elérnek egy bizonyos magasságot, majd pedig onnan siklanak, mindaddig, amíg egy újabb termiket el nem kapnak, ami ismét felemeli őket. Így nagy távolságokat, akár több száz kilométert is meg tudnak tenni.
Az Erdély Kárpát Egyesület több pályázata révén is megfigyelte a gólyákat, s 2013-2015 között több madarat is jeladóval láttak el, hogy kövessék tevékenységüket, vándorlásukat. Az egyik ilyen megfigyelt, Berek névvel illetett gólyájuk az ilyen felszálló légáramlatokat, termikeket kihasználva egy nap alatt jutott el Zsibóig és estére már vissza is tért a fészkére. Ugyanezen gólya pedig a téli pihenőhelyig való eljutás közben még egy hónapra a Duna-deltában is megállt, hogy erőt gyűjtsön.

Berek repülési útvonalai, a szatmári EKE megfigyelése alapján. Fotó: EKE szatmári szervezete