Formabontó kiállítás Szatmárnémetiben: mesterséges intelligencia által kreált alkotásokat lehet megtekinteni

Napjaninkban már a kísérletező kedvű felhasználótól kezdve a művészekig bárki számára hozzáférhető a mesterséges intelligencia (AI) általi képalkotás, így csak idő kérdése volt az is, hogy mikor nyílnak olyan tárlatok, melyeken az AI által generált képeket tekinthetik meg a látogatók. 

Nos, a szatmári Iparosotthonban kedd délután épp egy ilyen különleges, a maga nemében formabontó kiállításmegnyitóra került sor, melynek keretében a marosvásárhelyi Tengr.ai cég által kifejlesztett mesterséges intelligencián alapuló program segítségével létrehozott alkotásokat mutatták be. Az AI neves festők stílusát utánozva vagy egy-egy művészeti irányzat főbb jellemzőit használva, öt témában alkotott: Erdély, gyerekjátékok, születés, háború és jövő – az alkotás folyamatáról, a szerzői jog kérdéséről, illetve a mesterséges intelligencia jövőbeni hozadékairól W. Szabó Pétert Kovács Zsolt kérdezte.

Azon kérdésre, hogy művészetnek lehet-e tekinteni az AI által generált alkotásokat, W. Szabó Péter elmondta, szerinte a mesterséges intelligencia jelenlegi térnyerése hasonlatos ahhoz, mint amikor annak idején a festmények mellett megjelentek a fényképezőgépek, s a festőművészek szigorúan elhatárolódtak azoktól, mondván, ez bizony nem művészet, sőt inkább csúnya imitáció. Később azonban felismerték, hogy ez is a művészet egy formája, hiszen egy jól megkomponált fotó is képes érzelmeket, gondolatokat indítani az emberben. Ugyanez a helyzet a mesterséges intelligenciával kapcsolatban is, mi több, ma már több művész is használja egyfajta segédeszközként, ecsete kiegészítőjeként az AI-t.

W. Szabó Péter hozzátette, véleménye szerint sokkal könnyebb anyanyelvünket használva „kommunikálni” a képalkotást végző mesterséges intelligenciával, ezért az általuk fejlesztett AI jelenleg négy nyelven - magyarul, románul, angolul és németül – is tud, de egy legfeljebb egy hónapos munkával bármely nyelvre ki lehetne bővíteni az AI jelenlegi tudását. Elárulta továbbá azt is, hogy integráltak egy kreativitási fokmérőt is a programba, mely által a felhasználó azt tudja majd szabályozni, hogy az AI mennyire ragaszkodjon szó szerint a bevitt információkhoz, avagy épp ellenkezőleg, mennyire „szárnyaljon a képzelete”.

Joggal merül fel a kérdés, hogy mi lesz azokkal a kreatív munkákkal, melyekhez ma mindenképp az emberi elme kreativitására van szükség. W. Szabó szerint ezen munkák egy része biztosan át fog alakulni: a folyamat leegyszerűsödik az AI-nak köszönhetően, viszont eredeti, valóban kreatív ötletekkel rendelkező személyekre mindenképp szükség lesz, hiszen a mesterséges intelligencia az általuk megadott ideák alapján dolgozik majd.

De kit illet meg a szerzői jog egy AI-val generált alkotás esetében? A szakértő szerint egyértelműen azt, akinek az ötletei alapján elkészült a kép, hiszen ő adja meg mindazokat a kulcsszavakat, amiket látni szeretne, vagy épp nem szeretne látni a képen, illetve ezen felül a Tengr.ai lehetőséget nyújt majd az utólagos szerkesztésre is, majd pedig a végleges alkotás lementésével a szerzői jog a felhasználóra száll. Hangsúlyozta, a szoftver az alkotás folyamatában csak egy eszköz, épp úgy, ahogyan egy fotós pl. az Adobe Photoshopot használja képei feljavítására, szerkesztésére. Konkrét jogi szabályozás ugyanakkor egyelőre nincs, viszont lévén, hogy már vannak olyan AI generálta alkotások, melyek tetemes összegekért cserélnek gazdát, az Európai Unió is nekifeküdt a kerettörvény megalkotásának.

A kiállítás második felében az érdeklődők maguk is megnézhették, kipróbálhatták, miként készül egy-egy alkotás. A Tengr.ai által kreált alkotásokat május 5-ig lehet megtekinteni az Iparosotthonban, és már nem kell sokat várni arra sem, hogy mi magunk kipróbálhassuk az AI-modellt, hiszen április 20-án érkezik az open beta, azaz a korai hozzáférésű változat.