Fizu mennyi? Egyre több álláshirdetésben jelölik meg a várható bérezést is

Úgy tűnik, vége a „fizetés megegyezés szerint” korszakának, legalábbis ezt jelzi egy friss felmérés, amelyet az Agerpres ismertetett. Az adatok szerint tízből három jelentkező (30%) olyan állásokra pályázik, ahol a bér nyíltan szerepel az álláshirdetésben. És bár egyelőre még nem kötelező, a munkaerőpiac már most elkezdett idomulni a 2026-tól hatályba lépő uniós szabályozáshoz, amely a fizetések átláthatóságát írja elő.

A nyilvános bérmegjelölés iránt leginkább a 18–24 éves fiatalok, valamint a 60 év felettiek érdeklődnek: e két csoportban az ilyen típusú állásokra beadott jelentkezések aránya meghaladja a 35%-ot. Ezzel szemben a 35–54 éves korosztály már kevésbé ragaszkodik az átláthatósághoz: itt a fizetéssel ellátott hirdetésekre történő jelentkezés 25–26% körüli.

A felmérésből az is kiderül, hogy egy fizetés nélküli álláshirdetés átlagosan 22 jelentkezőt, míg egy nyílt bérrel meghirdetett pozíció 35 jelentkezőt vonz. Noha tehát egyértelműen könnyebb toborozni, ha a hirdetésben szerepel a várható fizetés, sok ágazat még mindig vonakodik ezt feltüntetni. Jelenleg a kiskereskedelem, a szolgáltatások, a szállítás és logisztika, a call-centerek és BPO szektor, a turizmus, az élelmiszeripar, valamint az építőipar számítanak a legnyitottabbnak ezen a téren.

Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a cégek saját jó szándékukból tüntetik fel a várható fizetést az álláshirdetésekben. Mindez egy nagyobb folyamat része: az EU 2023-as irányelve (2023/970) értelmében 2026-tól minden tagállamban kötelező lesz a bérek transzparenciája, nemcsak a munkahelyeken belül, hanem már a toborzás szakaszában is. Ráadásul nem lesz elegendő a „3.000–12.000 lej között” típusú fantázia-intervallum. Valós, tárgyalható összegeket kell megjelölni, hogy a jelöltek egyenlő esélyekkel és tárgyalási pozícióval vehessenek részt a kiválasztási folyamatban.

Szatmár megyei hirdetésekben is egyre gyakrabban jelenik meg a várható fizetés

Egy népszerű apróhirdetési portálon cikkünk megjelenésekor 155 állásajánlat érhető el Szatmárnémetiben. Ezek közül a legtöbb, szám szerint 31 az „Sofőrök – autószervizek – futárszolgálat” kategóriában található. A hirdetések többsége nemzetközi fuvarozásra keres kamionsofőröket, és a nyugati trendeknek megfelelően a legtöbb esetben a fizetés is fel van tüntetve. Keresnek emellett Bolt- és Glovo-futárokat is, ám ezeknél a munkáknál - mivel teljesítményalapú bérezésről van szó - nehezebb előre pontos bérsávot meghatározni.

Nemcsak sofőrökre van azonban nagy kereslet, hanem vendéglátóipari dolgozókra is: hirdetnek állásokat konyhai kisegítőknek, pizzasütőknek és gyorséttermi alkalmazottaknak, pultosoknak, felszolgálóknak, mosogatóknak, valamint takarítószemélyzetet is keresnek hotelekbe. A bérsávok is egyre gyakrabban megjelennek: egy pultos(nő) 3400 lejre, egy felszolgáló 3300–4000 lejre, a takarítószemélyzet pedig 2400–2900 lej közötti fizetésre számíthat.

Az építőipari hirdetések között kevésbé jellemző a fizetés feltüntetése, ezzel szemben a nagy áruházláncok egyre gyakrabban közölnek konkrét bruttó bért a hirdetéseikben. Így például tudható, hogy egy árufeltöltő bruttó 4650 lejt, míg egy kasszás – akire többféle feladatot is bízhatnak – akár bruttó 7 ezer lejt is kereshet. Más üzletek beérik azzal, hogy pontosítják, „vonzó fizetés, motiváló prémiumok és kajajegyek” várják a jelentkezőket.

Ezeken túl számos más pozíciónál is megjelennek már a konkrét bérsávok: például egy építőipari mérnök tapasztalattól függően 6 és 10 ezer lej között kereshet, míg egy teherautó-szerviz műszaki koordinátori posztját 4–7 ezer lejes fizetéssel hirdették meg. A kérdés most már csak az, hogy a munkáltatók valóban tartják-e magukat az előzetesen beharangozott bérezéshez.

Ön örül, hogy a munkáltatókat átláthatóságra kötelezik hamarosan? Várjuk véleményét kommentben!