Feszültséget okozott a koalíciós pártok között, hogy a kormány állami temetést szervez Iliescu számára

Feszültséget okozott a bukaresti koalíciós pártok között, hogy az Ilie Bolojan liberális miniszterelnök vezette bukaresti kormány állami temetést szervezett az emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolt, kedden elhunyt Ion Iliescu volt államfő, Románia első szabadon választott elnöke számára.

A 95 éves korában elhunyt politikust szerdán az elnöki hivatal dísztermében ravatalozták fel, ahol előbb az ország korábbi és jelenlegi politikai vezetői, majd az egyszerű állampolgárok is leróhatták kegyeletüket, augusztus 7-ére pedig nemzeti gyásznapot hirdetett a kormány a volt államfő temetése alkalmából.

Dominic Fritz temesvári polgármester, a kormánykoalícióban részt vevő Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke kedd este Facebook-bejegyzésben jelezte, hogy pártja az 1989-es forradalom és a bányászjárások áldozataival szembeni tiszteletlenségnek tartja és ellenzi, hogy Iliescunak állami temetést rendezzenek, és bár tudomásul veszi a kormány döntését, nem képviselteti magát a gyászszertartáson.

Válaszképpen Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke szerdán bejelentette: a PSD elutasítja az "USR vezetőinek tiszteletlenségét" és "nyilvános gyűlöletkeltését", és pártja nem vesz részt a koalíciós üléseken addig, amíg az USR "nem tesz tanúbizonyságot politikai érettségről, és nem vizsgálja felül hozzáállását". A PSD elvárja, hogy a politikusok tanúsítsanak tiszteletet a "demokratikus Románia első elnöke iránt, aki az országot rávezette az európai és euroatlanti útra" - írta Facebook-bejegyzésében a PSD ideiglenes elnöke.

A kormánypártok közti feszültségek miatt szerdán elnapolták azt a koalíciós egyeztetést, amelyet 11 órakor kellett volna tartsanak a második deficitcsökkentő intézkedéscsomag ügyében.

Szerdán Emil Constantinescu és Traian Basescu volt államfő, Ilie Bolojan liberális miniszterelnök és a négypárti kormány több szociáldemokrata és liberális tárcavezetője, a PSD több korábbi miniszterelnöke - Victor Ponta, Marcel Ciolacu és Sorin Grindeanu - járult Ion Iliescu ravatala elé. A bukaresti média szerint azonban sem az USR, sem a - kormánykoalícióban szintén részt vevő - Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem képviseltette magát.

Bár Iliescu koporsóját az állami temetéssel járó valamennyi protokolláris külsőség tiszteletben tartásával az elnöki hivatal dísztermében ravatalozták fel, nem jelent meg a ravatal előtt szerda délutánig Nicusor Dan, Románia hivatalban lévő elnöke sem.

A több ízben is emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolt Ion Iliescut, akinek a büntetőjogi elszámoltatásával azonban a - különböző procedurális okokra hivatkozó - román igazságszolgáltatás 35 éven keresztül adós maradt, csütörtök délben, katonai tiszteletadással temetik a Ghencea-sírkertben. A szertartáson csak a közeli hozzátartozók vehetnek részt.

Csütörtök estére a "Korrupció öl" nevű Facebook-csoport "Az 1989-es sebek még véreznek" címmel hirdetett demonstrációt a bukaresti Egyetem térre, a Dclic Facebook-közösség pedig 14 ezer aláírást gyűjtött össze az utóbbi 24 órában tiltakozásul az ellen, hogy a kormány állami temetést rendezett Ion Iliescunak.

A kommunista párt vezetésében korábban részt vevő, de Nicolae Ceausescu pártfőtitkár által félreállított Iliescu a Temesvárról indult népfelkelést és a diktátor menekülési kísérletét kihasználva 1989. december 22-én, a hadsereg több tábornokával együtt megalakított Nemzeti Megmentési Front (FSN) nevében ragadta magához a hatalmat, az FSN ugyanis a román forradalmat "élőben" közvetítő televízió adásán keresztül gyakorlatilag átvette az ország operatív irányítását. 1990 májusában, az első szabad választásokon Iliescut az érvényes voksok 85 százalékával választották az ország elnökévé.

A román legfőbb ügyészség több ízben is megpróbálta bíróság elé állítani Ion Iliescut az 1989-es forradalom, illetve az 1990. júniusi úgynevezett "bányászjárás" - a politikai ellenfelek megfélemlítését célzó erőszakhullám - ügyében, de ezek a perek sosem jutottak el az érdemi tárgyalás szakaszába, mert a legfelsőbb bíróság rendre visszaküldte a vádhatóságnak a periratokat, és elrendelte, hogy kezdje elölről a bűnvádi eljárást, arra hivatkozva, hogy a bizonyítékok összegyűjtésénél nem járt el jogszerűen.

A katonai ügyészség azt állította: Nicolae Ceausescu kommunista diktátor félreállítása után, az ország vezetését 1989 decemberében magához ragadó Nemzeti Megmentési Front rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket, hogy egy nem létező ellenség elleni győztes harccal legitimálja hatalmát. Az úgynevezett "terroristákkal" kapcsolatos, mesterségesen előidézett tömegpszichózisban, 1989. december 22. után 862-en meghaltak és 2150-en megsebesültek - szerepelt a vádiratban.

Ion Iliescu 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között volt Románia elnöke.