Ferenc pápa őrzi Agárdy Gábor ikonját – Tilos eladni a színművész festményeit

Tiszteletem Művész úr! - sokan így köszöntötték Agárdy Gábort, s neki duplán járt a megtisztelő titulus. Nemcsak színészként, ikonfestőként is elvarázsolta a közönséget, s remekműveket hagyott az utókorra. Zseniális alakításait megszámlálhatatlan film őrzi.
 

Ugyanakkor az egykori otthonuk, a belvárosi lakásuk egyik fala a mai napig tele van az általa készített ikonokkal. Művei értéke felbecsülhetetlen. S hiába akarna bárki vásárolni belőle, a végrendelet szerint egyik sem eladó.

Két ember mondhatja el magáról, hogy Agárdy Gábor egy-egy ikonjának a büszke birtokosa. Két különleges ember kaphatott csak az örmény származású színész „kéznyomatából”, s bizony nem akárkikről van szó.

Az egyikük maga a pápa, a másik pedig az orosz pátriárka.

– Büszke vagyok rá, hogy a család végrendeletben rám bízta a hagyaték őrzését. Borika, az egykori balett táncos, Gabi bácsi felesége, a 2017-ben bekövetkezett halála előtt döntött így. Azóta megszámlálhatatlan kiállításhoz járultam hozzá, rengeteg helyre hívták és hívják a mai napig az Agárdy-gyűjteményt. Olyankor kiürül az egykori belvárosi lakásuk fala a plafontól a padlóig. Sokszor kérdezik tőlem, milyen értéket képviselnek ezek a gyönyörű alkotások, amelyek Gabi bácsi fóti emeleti kis műtermében készültek, Bevallom, soha nem lett forintosítva, úgymond beárazva egyik kép sem. Az eszmei értékük, talán nem túlzok, ha azt mondom: felbecsülhetetlen. S ami ennél is fontosabb, egyik kép sem eladó. Hiába ajánlanának fel csillagászati összeget értük, Borika és talán Gabi bácsi sem akarná pénzzé tenni az alkotásokat. Nem ezért készültek. Ugyanakkor annyit elárulhatok, hogy két kivétel azért volt. Olyan gazdára és tulajdonosra leltek, akik alighanem méltók Gabi bácsi tehetségéhez. Az egyik maga a pápa, hiszen az ikon a Vatikánba került, a másik pedig az orosz pátriárka…

Hambuch Gerda, a Kossuth-díjas színész unokahúga mesélt lapunknak az általa kezelt Agárdy-hagyatékról. A 2006. január 19-én, 83 esztendős korában elhunyt színész valóban különleges tehetséget kapott a Teremtőtől. A szerepei és az alkotásai bizonyítják mindezt. Az olyan képek például, mint amelyen saját magát, no meg legjobb barátját, Sinkovits Imre színészt ábrázolja az Advent a Hargitán című darab előadása közben megörökítve. A fóti kis műterem afféle szent hely volt a színész számára, s oda bizony senkit sem engedett be. A fát megtölteni színekkel, tartalommal – ez volt az ő kedvenc hobbija a színészmesterség mellett. S talán a cigaretta is, hiszen soha nem tagadta, hogy láncdohányos volt. A bagóról még nagybetegen sem szokott le. Alighanem a makacssága, a konoksága is hozzájárult a halálához. Hiába könyörögtek neki, hogy tegye le a cigit, és hagyja magát megműteni. A sors még megadta neki, hogy a kórházi ágyán el tudott búcsúzni imádott feleségétől, Borikától. Azóta már újra együtt vannak, a Farkasréti temetőben, egy Törley Mária által készített csodás bronz dombormű alatt alusszák örök álmukat.