Fény-Színpad-Kép. Bemutatták Czinzel László színházi fotóalbumát

Szatmárnémetiben pénteken vette kezdetét a 10. Interetnikai Színházi Fesztivál, azaz az IFESZT, melynek ideje alatt számos, kisebbségi nyelven játszó színtársulat mutatkozik be a helyi közönségnek. A fesztivál azonban a színházi seregszemlén túl egyéb, a színházi világgal kapcsolatos programra is lehetőséget biztosít. Ezek egyike volt szerda délután a Fény-Színpad-Kép című fényképalbum bemutatása, mely Czinzel László 130 színházi fotóját mutatja be a nagyérdeműnek.

„(…) Nem csak a Harag György társulat igazán hűséges krónikását jelentettük itt meg, hanem egy alázattal dolgozó, jó embernek a munkáit, aki egy igencsak szerény ember is egyben. Ilyenkor különösen jó érzés felmutatni egy ilyen végeredményt. Fontosnak gondolom elmondani, hogy nagyon régóta, már évtizedek óta hallhatjuk főpróbákon és előadásokon ezt a halk, szögbelövőre emlékeztető neszezést, melyért Czinzel László a felelős. Akkor, amikor rátekintettem, hogy ennek milyen gazdag eredményei vannak – és ez csak egy nagyon szűk keresztmetszete annak, amit ő végigfotózott az elmúlt évtizedek során –, akkor jöttem rá, hogy ő ezzel a szögbelövővel tulajdonképpen az örökkévalóságba szögez be minket, akik egy olyan művészet gyakorlói vagyunk, amely elszáll a pillanattal” – méltatta a fotós tevékenységét Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat művészeti igazgatója, hozzátéve, hogy aki végiglapozza az albumot, egy időben követheti végig úgy társulat, mind a fotós fejlődését.

Mint a Frumen Gergő színész vezette beszélgetés során kiderült, a 130 beválogatott kép között nem csak olyanok kaptak helyet, melyek a haragosokat örökítik meg, hanem olyanok is, amelyek a Brighella Bábtagozat előadásai és a Szatmárnémetibe érkező vendégtársulatok produkciói, próbái során készültek, s azért 130 fotó került be az albumba, mert az Északi Színház impozáns épülete is épp ennyi éves.

A digitális fotózás terjedésével rengeteg képet csinálnak az emberek, de kinyomtatni belőle úgy, hogy megmaradjon és az ember elővegye, megnézegesse, olyan nagyon ritkán van. Én is egyre inkább úgy érzem, hogy noha digitális korban élünk, de a fotónak még mindig papíron van a legjobb helye, legnagyobb értéke” – fejtette ki Czinzel László, aki a Szatmár.ro olvasói számára sem idegen, hiszen hosszú éveken át volt hírportálunk főszerkesztője.

Az albumba bekerülő fényképek kiválogatására reflektálva Bessenyei Gedő István hozzátette, e folyamatban is megmutatkozott az alázat, ami Czinzel László, vagy ahogyan sokan ismerjük, Cz munkáját jellemzi, hiszen több esetben is lemondott egy-egy jobb fotóról annak érdekében, hogy olyat válasszon, amely által a társulat minden tagja szerepel a kötetben. Ez pedig annál is inkább kiemelendő, mivel az albumban olyan arcokat is felfedezhetünk, akik sajnos már nincsenek köztünk, így a fényképek átlapozása egyfajta időutazásra is invitálja az embert. Ugyanakkor igaz ez a produkciók esetében is, hiszen minden előadás egyedi és ugyanolyan formában megismételhetetlen, tehát a fényképezőgép valami olyasmit örökít meg, mely abban a pillanatban fel is számolódik - magyarázta a művészeti igazgató.

A beszélgetés további részében a jelenlevők megtudhatták, melyek a színházi fotózás legnagyobb nehézségei, mi kell ahhoz, hogy egy színházi fotó valóban jó legyen, sőt, Czinzel azt is elárulta, mely típusú előadások megörökítése áll hozzá a legközelebb. Az esemény végén a fotós, aki irodalmi titkár is egyben, köszönetet mondott mindazoknak, aki hozzájárultak a fotóalbum létrejöttéhez.

A fotóalbum megjelenését a Szatmár Megyei Tanács támogatta.