Felmérés: Romániában az emberek közel 40 százaléka csapnivalónak tarta az egészségügyi szolgáltatások minőségét

Az Ipsos Global Health Service Monitor egy olyan évente elkészülő felmérés, mely arra keresi a választ, melyek az egészségügyi rendszer azon kihívásai, amivel a leginkább szembesülnek az emberek, illetve hogy a világ lakossága mennyire elégedett az egészségügyi szolgáltatások minőségével.

Az adatgyűjtés során 34 országból – köztük Romániából is – több mint 23.000 embert kérdeztek meg a számukra elérhető egészségügyi szolgáltatásokról, mely alatt a háziorvosok, szakorvosok, kórházak, diagnosztikai célú vizsgálatok és gyógyszerek összességét értik.

A legelégedetlenebbek érdekes módon a magyarországiak, ahol a felmérésben részt vevők 53 százaléka, azaz több mint a fele rosszként vagy nagyon rosszként értékelte az országban elérhető egészségügyi szolgáltatások minőségét. Lengyel-magyar, két jó barát! – tartja a mondás, s bizony a két nemzet e tekintetben is egyetért: a lengyel válaszadók ugyanis mindössze 10 százalékkal lemaradva a magyaroktól, szintén úgy vélik, hogy csapnivaló a közegészségügyi rendszerük. A románok sem veregetik meg azonban a rendszer képzeletbeli vállát, hiszen 10 románból 4 rosszként vagy nagyon rosszként jellemezte azt.

Az különösebben nem szorul magyarázatra, hogy az elégedetlenek aránya fordítottan arányos azok számával, akik jónak, sőt nagyon jónak találják ugyanazt az egészségügyi ellátást. Lengyelországban és Magyarországon egyaránt 14 százalék azok aránya, akik úgy vélik, hogy a számukra elérhető egészségügyi rendszer jó vagy nagyon jó, Romániában pedig a megkérdezetteknek mindössze egyötöde (21 százalék) találja jó / nagyon jó minőségűnek a szolgáltatásokat.

A legelégedettebbek egyébként Szaúd-Arábia lakói, ahol a megkérdezetteknek a 79 százaléka, azaz 10-ből szinte 8 ember pozitívan értékelte az ország egészségügyi rendszerét, majd következik 77 százalékkal az Egyesült Arab Emírségek, de 65 százalék fölötti eredményt könyveltek el Ausztráliában, Belgiumban, Svájcban, Hollandiában, Malajziában, illetve az Amerikai Egyesült Államokban is.

Merre tart az ország egészségügyi rendszere?

Amikor a felmérésben részt vevőket arról kérdezték, hogyan látják a jövőben az országuk egészségügyi rendszerét, 33 százalékuk javulásra számít, 20 százalékuk szerint azonban egyértelműen romlani fog a helyzet. A legpesszimistábbak a magyarok, akiknek a 45 százaléka úgy véli, az egészségügyi rendszer továbbra is egy lejtőn halad, javulásra mindössze 8 százalékuk számít. A románok valamivel derűlátóbbak, hiszen Romániában a pozitív változásokra számítók aránya kétszer annyi, mint Magyarországon, pontosabban szólva 16 százalék, a minőségromlásra készülők aránya pedig 21 százalék.

Bíznak-e az emberek az egészségügyi rendszerben?

Ha az összesített átlagokat nézzük, akkor a válaszadók fele (53 százalék) bízik a saját egészségügyi rendszerében, viszont az eredmények egészen széles skálán mozognak. Míg például a magyaroknak mindössze csak 10 százaléka bízik a saját rendszerében, addig a portugálok körében ez az arány 91 százalék, de Szaúd-Arábia és az Arab Emírségek sem panaszkodhat, hiszen mindkettőben 71 százalékon áll az említett bizalmi mutató.

Romániában a megkérdezetteknek mindössze 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „rábízná az életét” az egészségügyi rendszerre.

Ami pedig a rendszer legnagyobb problémáit illeti, a válaszadók szerint Romániában a legnagyobb gondot a minőségi ellátás magas költségei és a bürokrácia jelentik, de előkelő helyen végzett a konzultációra való túl hosszadalmas várakozási idő és az orvoshiány is.

További adatok a felmérésből – kifejezzen Romániára vonatkozóan:

• Az országomban sokan nem tudják megengedni maguknak a jó egészségügyi ellátást – 82 százalék egyetértett vele, 5 százalék nem értett vele egyet
• Az országomban az egészségügyi rendszer mindenkinek ugyanazt a standardot nyújtja – 22 százalék egyetértett vele, 56 százalék nem értett vele egyet
• Túlterhelt az országom egészségügyi rendszere – 69 százalék egyetértett vele, 10 százalék nem
• Nem okoz nehézséget időpontot foglalni a közelemben rendelő orvosokhoz – 37 százalék egyetértett vele, 33 százalék nem
• Túl nagy a várakozási idő – 70 százalék egyetértett vele, 10 százalék nem
• A komoly fertőzések elleni védőoltásnak kötelezőnek kellene lennie – 47 százalék egyetértett vele, 23 százalék nem