Tények és tévhitek: 10 sofőrből 3 úgy véli, hogy a kisebb balesetek nem vezethetnek súlyos sérülésekhez

10 autóvezetőből 7 tisztában van vele, hogy akár ő is okozhatna közlekedési balesetet, 10-ből 3-an pedig úgy gondolják, hogy egy kisebb koccanásnak nem lehetnek súlyos sérültjei – derül ki egy, a „Légy éber a kormánynál!” nevű országos baleset-megelőző kampány keretében készült felmérésből.

Az immár nyolcadik alkalommal megszervezett, idén több mint 4700 válaszadó részvételével zajló felméréssel az kezdeményezők a leggyakoribb és legveszélyesebb közlekedési tévhitekre szeretnék ráirányítani a figyelmet, ezzel indirekt módon hozzájárulva a balesetek számának csökkentéséhez.

Az egyik leggyakoribb tévhit, mely a válaszokban felmerült, az, hogy a legtöbb baleset kedvezőtlen időjárás esetén történik: a megkérdezettek 23 százaléka teljes mértékben meg van erről győződve, 27 százalékuk szerint ez az állítás inkább igaz, 37 százalékuk pedig nem tudott dönteni a kijelentés igazságtartalmáról. Azon opciókat, hogy ez a kijelentés valószínűleg vagy egyértelműen hamis, a válaszadóknak mindössze 12 százaléka jelölte be, holott a Román Rendőrség által gyűjtött adatok őket igazolják: a legtöbb baleset normál időjárási körülmények között történik.

A 2021-ben történt közlekedési balesetek több mint 88 százaléka jó időben történt, és hasonló arányt jegyeztek fel a 2020-as évre vonatkozóan is. De mégis mi lehet erre a magyarázat? Nos, mindenekelőtt az év legtöbb napján normál időjárási körülmények között autózhatunk, azaz többségében nem kell az utat elmosó árvizektől vagy a látótávolságot szinte nullára csökkentő hóviharoktól tartanunk. Ám ha egy autóvezető mégis ilyen helyzetben találja magát, nagy valószínűséggel a szokottnál elővigyázatosabban fog vezetni, hiszen tisztában van vele, hogy az eső, a hó vagy a sűrű köd növelik a baleset kockázatát.

Egy másik tévhit, melyet az autóvezetők egyharmada (közel 34 százalék) igaznak tart, nem más, minthogy egy kis koccanásból nem származhatnak súlyos sérülések, 24 százalékuk pedig nem tudta eldönteni, igaz vagy hamis-e ez az állítás.

A valóság azonban az, hogy még a kisebb ütközések is súlyos következményekkel járhatnak az áldozatokra nézve – ilyen például az úgynevezett ostorcsapás-sérülés, azaz a nyak azon sérülése, melyet a fej hirtelen előre, hátra vagy oldalra mozdulása okoz, de történhetnek zúzódások, törések, megsérülhet a gerinc vagy a mellkas, illetve akár pszichológiai problémák is jelentkezhetnek.

A kisebb koccanásoktól tehát nem mindenki tart, azzal azonban a legtöbben (80 százalék) tisztában vannak, hogy amennyiben egy autóbalesetben érintett személyen nincsenek látható külsérelmi nyomok, az még nem jelenti azt, hogy sértetlenül megúszta az incidenst.

A felmérés során kiderült az is, hogy a romániai sofőrök közel 83 százaléka egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a vezetés közbeni egyéb elfoglaltságok, pl. telefonálás, üzenetírás, videók nézése balesetet okozhat, 10-ből 1 autóvezető szerint azonban az ilyen jellegű „multitasking” nem jelent problémát, hiszen az emberek képesek megosztani a figyelmüket.

A legtöbben tehát tisztában vannak vele, hogy a vezetés közbeni egyéb elfoglaltságok veszélyesek lehetnek, ez azonban koránt sem rettenti el őket attól, hogy letegyék a mobilt. Egy ugyanezen kampány keretében, 2017-ben végzett felmérésben kiderült, hogy 10-ből 6 sofőr telefonozik vezetés közben, mi több, 10-ből 4-en simán megírnak egy üzenetet is.

Mi a helyzet a gyorshajtással? Az idei kérdőívben arra is választ kerestek a kezdeményezők, hogy a sofőrök miként viszonyulnak a gyorshajtáshoz. Noha a válaszadók 93 százaléka egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy a túlzott sebesség növeli a közlekedési balesetek esélyét, ám ennek ellenére minden évben azzal kell szembesülnünk, hogy a gyorshajtás továbbra is ott szerepel a vezető baleseti okok között. A Román Rendőrség adatai szerint 2022-ben a súlyos közlekedési balesetek 17,4 százalékát a gyorshajtás okozta, ettől magasabb arányban csak a gyalogosok felelőtlensége játszott közre a súlyos balesetek bekövetkeztében (19 százalék).

A felmérés május 23. és június 5. között zajlott, 4788 válaszadó részvételével, közülük 4159-en, azaz 61 százalékuk napi szinten vezet, 25 százalékuk pedig heti több alkalommal.