Felavatták Kölcsey Ferenc egészalakos szobrát Nagykárolyban. A beígért tüntetés sem maradt el

Szerda délután Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese, Novák Katalin, Magyarország elnöke, valamint helyi és megyei elöljárók jelenlétében avatták fel Nagykárolyban Kölcsey Ferenc egészalakos szobrát. Sajnos nem maradt el a szélsőséges nacionalisták által beígért tüntetés sem, az ünnepi köszöntőket folyamatos füttykoncert, kolompolás és magyarellenes rigmusok sora kísérte.

A méretes trikolórokkal és molinókkal felszerelkezett csoport már jóval a kezdés előtt megjelent a helyszínen, s lévén, hogy az ünnepségre igencsak illusztris vendégeket vártak, a biztonság érdekében rengeteg rendőrt és csendőrt vezényeltek ki a polgármesteri hivatal előtti térre. A teret egyébként már jóval az ünnepség kezdete előtt kordonokkal vették körbe, a szobor környékére pedig csak azok léphettek be, akik előtte egy alapos ellenőrzésen estek át.

Az előre bejelentett kezdéshez képest a szoboravatás némi csúszással, a román és a magyar himnusz közös eléneklésével kezdődött, s noha e gesztus lehetett volna egy békés, kölcsönös tiszteleten alapuló együttünneplés jele is, a szélsőséges nacionalisták az esemény előrehaladtával sem fáradtak bele a magyarellenes rigmusok skandálásába.

A téren összegyűlt tömeghez első körben Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere szólt. „Jelen és múlt furcsa összefonódása, emlékek és tények találkozóhelye ma a volt Szarvas-fogadó, a jelenlegi polgármesteri hivatal előtti tér, ahol himnuszunk megálmodójának emléke és Novák Katalin elnökasszony személyes varázsa összehozott ide minket. […] Úgy gondolom, úgy gondoljuk, hogy ma, 2023-ban - mint Nagykároly történetének része - Kölcsey Ferenc megérdemli, hogy fizikai valóságban újra a nagykárolyi mindennapok részévé váljon, Győrfi Lajos szobrászművész remek alkotása révén” – mondta el ünnepi beszédében Kovács Jenő, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik nélkül a szoborállítás ötlete soha nem válhatott volna valósággá.

Nagykároly polgármestere után Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese lépett az emelvényre. Kelemen felidézte, a városban nem első alkalommal avatnak Kölcsey-szobrot. Az előző alkotást a Károlyi-kastélyban állították fel a milleniumi ünnepségek keretében, viszont a műalkotás nem volt hosszúéletű: előbb megrongálták, majd egy fűrész segítségével lefejezték. „Az első szobor felállítása óta eltelt közel 140 esztendőben benne van a város és a régió egész modernkori történelme, a humanizmustól az impériumváltásig, a rezsimváltástól a rendszerváltásig, benne van minden, amit a történelemórán és azon kívül a történelemről megtanultunk. Szerencsére benne van az is, hogy Nagykárolyban ma újra Kölcsey-szobrot avatunk. Persze, tudjuk, hogy a történelem alakulása a legritkább esetben szerencse kérdése, hiszen a hatalmi erőviszonyok és a helyes, vagy éppenséggel helytelen emberi döntések formálják a jelent. Továbbá a közösség elkötelezettsége és kitartása” – mondta el Kelemen Hunor.

A miniszterelnök-helyettes beszédében a Kölcsey által megfogalmazott jelszavakat is felidézte: haza és haladás. „Ma sem mondhatnánk szebben. Az identitás megőrzését sokféleképpen lehetséges szorgalmazni, de egyféleképpen érdemes: ha képesen vagyunk válaszolni korunk kihívásaira. Nem bezárkózva és védekezve, hanem bátran és kezdeményezve. […] A haladás a megmaradás feltétele – felelős politikus ezt ma sem gondolhatja másként. Erdélyben különösen nem. Remélem, hogy az én nemzedékem is megtanulta ezt Kölcseytől. Ezt az örökséget próbáljuk építeni, újragondolni, a 21. századhoz igazítani. Bátor, kezdeményező politikát folytatni, hogy ne senyvedés legyen, hanem maradás. Ez is a Himnusz szerzőjének öröksége” – hangoztatta Kelemen.

Románia miniszerelnök-helyettese után Novák Katalin, Magyarország elnöke vette át a szót. „Kedves nagykárolyiak, hölgyeim és uraim! Jó ma önökkel lenni. Ezt az örömünket senki nem tudja elvenni tőlünk. […] Éppen 200 évvel közös nemzeti imádságunk, a Himnusz megszületését követően ismét Kölcsey-szobrot avathatunk Nagykárolyban. Köszönöm önöknek, hogy együtt törleszthetjük ezt az adósságot. Itt vagyunk a Kárpát-medencében, Európa szívében, kultúrák metszéspontjában. Rajtunk is múlik, hogy a sokféleségből gyarapodás lesz-e vagy szegényedés. A mi dolgunk, hogy a veszélyeket kihívássá, a kihívásokat feladattá alakítsuk. Egyszerre van szükségünk mindarra, ami olyannyira jellemző ránk, magyarokra. A leleményességre és a gyors észjárásra, az alkalmazkodóképességre és a megingathatatlanságra, az önbecsülésre és a másik iránti tiszteletre, az önállóságra és az együttműködésre, a tűrésre és a küzdésre. […] Egy biztos: mi, magyarok határon innen és túl, egymásra mindenkor számíthatunk” – nyomatékosította ünnepi beszédében az államfő, majd hangsúlyozta azt is, hogy a múlt megőrzése legalább olyan fontos, mint a jelenről és a jövőről való felelős gondolkodás.

A köszöntők után Kovács Jenő Pataki Csabával, Kelemen Hunorral és Novák Katalinnal közösen leplezte le Győrfi Lajos alkotását, melyet ezt követően Schönberger Jenő római katolikus megyéspüspök, valamint Bogdán Szabolcs, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke is megáldott.

Az esemény végén egyébként Magyarország államelnöke a nagykárolyi ünneplőket személyesen is köszöntötte, a testőrök gyűrűjében haladó Novák többekkel kezet fogott és közös fényképet is készített. A találkozásba sajnos belerondított, hogy a tüntetők vélhetően valamivel megpróbálták megdobni Novákot (testőrei váratlanul felnyitották esernyőiket), ám a magyarellenes rigmusok szűnni nem akaró skandálása ellenére az államelnök még hosszú percekig osztozott a nagykárolyiak örömében.

Fotók forrása: Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal, Balog Zsolt