Falvak mécsesei: közösségünk kiemelkedő tagjait díjazták az Iparosotthonban

A Szatmár Megyei Tanács és az alárendeltségébe tartozó hagyományőrző forrásközpont július 3-án, csütörtök délután immár tizenötödik alkalommal szervezte meg az országos szinten is egyedülállónak számító Falvak mécsesei díjátadó gálát, melynek keretében évről évre azon személyeket díjazzák, akik tevékenységükkel kiemelkedő eredményeket értek el közösségük életében és ezáltal hozzájárultak a helyi kulturális élet fejlesztéséhez is.

A díjátadó gálának az idei évben az Iparosotthon adott otthont, az elismeréseket pedig Laszlo Robert, a forrásközpont igazgatója, valamint Petca Ioana Roxana, a Szatmár Megyei Tanács alelnöke adta át a tíz díjazottnak, köztük Popa Zsolt kortárs divattervezőnek Avasújvárosból, a "Schwäbisches Sathmarland" YouTube-csatornát létrehozó Galiger Florian, Galiger Hanna, Czumbil Edwin Rafael és Czumbil Eric számára, a bogdándi béleskészítő asszonyoknak, azaz Nagy Katalinnak, Sárándi Katalinnak, Tatár Margitnak és Sipos Margitnak, a roma közösségi élet mozgatórugójának, Szőcsi Mária Izabelának, valamint Ungvári Erszébetnek Mikolából.

Az alábbiakban az ő méltatásaikat közöljük.

Popa Zsolt (Avasújváros) – Popa Zsolt Avasújvárosban született, egy olyan közösségben, ahol a magyar népviselet és hagyományos kultúra már ritkábban volt jelen a mindennapokban. Mégis – vagy talán éppen ezért – korán felfigyelt arra, hogy az avasi román közösség milyen természetességgel és büszkeséggel viseli saját népviseletét. Ekkor született meg benne az az érzékenység és tisztelet a hagyományok iránt, amely mára hivatásának alapkövévé vált.

Fiatalon kapcsolódott be a néptánc világába is, az avasi Bokréta Néptáncegyüttes tagjaként nem csupán a színpadon, hanem a háttérben is jelentős szerepet vállalt. Korabeli fotók, leírások és visszaemlékezések alapján rekonstruálta az avasi tájegység viseletét, és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy egy közösség újra méltósággal viselhesse saját kulturális örökségét.

2010-ben dizájner diplomát szerzett Nagyváradon, és már tanulmányai alatt is elmélyülten foglalkozott a Kárpát-medence viseleteinek kutatásával. Több mint 15 éve gyűjt és rekonstruál népviseleteket, miközben kortárs divattervezőként is egyedi, sokszor formabontó hangot képvisel.

Popa Zsolt munkássága során nemcsak a múlt értékeit kutatja, hanem a jelen kérdéseire is választ keres – művészetében összekapcsolódik a hagyomány és az innováció. Több közösségi kezdeményezés, műhelymunka és fiatal tehetségeket támogató projekt fűződik a nevéhez. Nem csupán alkot, hanem épít, tanít, formál. Popa Zsolt megmutatja nekünk, hogy a múlt értékei hogyan válhatnak újra élővé nem csak a színpadon, kifutón, de akár egy aprólékosan megtervezett viseletben is, alkotásaival azt üzeni, hogy a hagyomány nem poros örökség, hanem élő, formálható és büszkén vállalható identitás.

Schwäbische Sathmarland: Galiger Florian, Galiger Hanna, Czumbil Edwin Rafael és Czumbil Eric (Szatmárnémeti) - Négy szatmári fiatal, akik maguk is szatmári sváb gyökerekkel rendelkeznek, több mint 40 videót készítettek a szatmári svábok történelméről, életéről, kultúrájáról és hagyományairól. Megalapították a „Schwäbisches Sathmarland” YouTube-csatornát, amelyen filmjeiket közzéteszik. A projekt ötlete Galiger Floriantól származik, aki a Szatmári Gemeinsam Német Ifjúsági Szervezet néptánccsoportjának tagja és a Johann Ettinger Német Tannyelvű Elméleti Líceum 10. osztályos tanulója.

Florian sváb családban nőtt fel, ahol a hagyományok a családi élet szerves részét képezik. Már kiskorától kezdve lenyűgözte a történelem, különösen a szatmári svábok történelme. Sikerült húga, Galiger Hanna, valamint a Czumbil testvérpár, Rafael és Eric érdeklődését is felkeltenie a projekt iránt, akik szintén a „Gemeinsam” tánccsoport tagjai, és szintén a Johann Ettinger Líceumba járnak.

„Schwäbisches Sathmarland” című projektjük számos videóban mutatja be a szatmári svábok hagyományait, kulturális csoportjait és rendezvényeit. A csatorna hat dokumentumfilmet tartalmaz Béltek, Erdőd, Sándra, Kaplony, Nagymajtény és Nagykároly településekről. Emellett interjúkat készítettek korabeli szemtanúkkal, akiknek elbeszélésein keresztül nyomon követhetjük a szatmári svábok életében bekövetkezett változásokat.

Elkötelezettségükkel más fiatalokat is szeretnének motiválni arra, hogy önkéntesen tegyenek a szatmári sváb kultúráért. A négy fiatal a jövőben is szeretné folytatni a projektet. A terv az, hogy minden szatmári sváb településről készítenek egy videót. A négy fiatal elkötelezettsége csodálatra méltó. Kreativitással, lelkesedéssel és a származásuk iránti mély felelősségtudattal olyan projektet hoztak létre, amelynek hatása messze túlmutathat a saját generációjukon.

A bogdándi béleskészítő asszonyok - Bogdánd községben, a hagyományok nemcsak élnek, hanem szenvedéllyel szállnak generációról generációra. Ebben a folyamatban kiemelkedő szerepet töltenek be azok a kivételes asszonyok, akik az évek során testükkel és lelkükkel a helyi kulturális örökség megőrzésének és ápolásának szentelték magukat: Nagy Katalin, Sárándi Katalin, Tatár Margit és Sipos Margit.

Ezek az asszonyok valódi hagyományőrzők, aktívan részt vesznek a bogdándi magyar közösség anyagi és szellemi értékeinek megőrzésében és továbbadásában. Legyen szó a tájra jellemző gasztronómiáról – mint a jól ismert bogdándi Béles, amelyet csak itt, ősi receptek alapján készítenek –, vagy a megyei és országos kulturális eseményeken való részvételről, ők mindig a bogdándi kulturális identitás élő őrzői voltak. Emellett értékes textilgyűjteményeikkel, népviseleti darabjaikkal és hagyományos tárgyaikkal a közösség története kel életre.

Első részvételüktől, 2008-ban megrendezett zetelaki pálinkafőző fesztiváltól kezdve napjainkig ezek a hölgyek méltósággal képviselték Bogdánd községet számos rendezvényen: a Szatmári Városnapokon, a Partium Napjain, kézműves vásárokon, falunapokon, valamint művészeti és vallási eseményeken. Bárhová hívták őket, méltósággal tisztelték a közösség hagyományait.

Ma, bár az életkoruk több pihenést kíván, továbbra is példát mutatnak önfeláldozásból és inspirációt jelentenek a fiatal generáció számára. Szívből reméljük, hogy lesznek fiatalok, akik követik példájukat, és továbbviszik mindazt, amit ők gondosan és szeretettel építettek fel.

Szőcsi Maria Izabela (Piskolt) - Az elmúlt években Szőcsi Mária Izabela számos olyan kulturális program szervezésében vet részt, amelyre a roma közösség büszke. Külön kiemelendő az április 8-i Nemzetközi Roma Napon szervezett nagyszabású kulturális felvonulás. Ez alkalommal méltó módon ünnepelték a roma közösség egységét és sokszínűségét. Történelmükről sem feledkeztek meg, hiszen az ifjúsági szervezettel közösen egy színdarabot mutattak be, amely a roma történelmet állította előtérbe.

Egy másik fontos esemény a roma kulturális nap volt, ahol hagyományos ételek, táncversenyek és gazdag gyermekprogramok várták a résztvevőket. A gyerekek interaktív módon ismerkedhettek meg a hagyományos mesterségekkel, a roma történelemmel és a roma zászlóval.

A fiatal tehetségek támogatása kiemelt fontosságú számára. Minden évben – így idén is – részt vesz a roma középiskolások és egyetemi hallgatók számára szervezett Kulturális, Oktatási és Érdemi Tábor szervezésében, ahol a tanulmányaikban kiemelkedő eredményeket elért fiatalok vehetnek részt. A tábor nemcsak új élményeket nyújt számukra, hanem hozzájárul identitásuk elmélyítéséhez, az összetartozás érzésének erősítéséhez is. A szervezet részt vesz a roma lányok szépségversenyének megszervezésében is. Ugyanakkor aktívan részt vesz kongresszusokon és továbbképzéseken, hogy bővítse ismereteit és hatékonyabban tudja képviselni a roma közösség érdekeit. Nemrég hozta létre az „Opre Roma” Alapítványt, amelynek fő célja a roma hagyományok megőrzése és fejlesztése.

Érdemes megemlíteni, hogy Szőcsi Mária nagyapját 2019-ben a „Falvak mécsesei” címmel tüntették ki. Szőcsi Izidor a roma hagyományok ismert éltetője Szatmár megye déli részén, pontosabban Piskolt községben.

Ungvári Erzsébet (Mikola) - Ungvári Erzsébet 1959 májusában született Mikolában, egy egyszerű, dolgos család első gyermekeként. Azóta is itt él, itt dolgozik. A kézimunka iránti szeretete gyermekkorából ered. Általános iskolai tanulmányait Mikolában, a mai Gellért Sándor Általános Iskolában végezte, büszke arra, hogy Gellért Sándor tanár úr tanítványa lehetett. Hímzést, varrást itt kezdett tanulni szervezett formában is: Bűcs Ilona osztályfőnöknője volt az, aki megismertette őt a beregi keresztszemes, a mesterke, borsóka, azsúr, subrika öltéstechnikákkal.

Az 1990-es években, amikor elindultak a kétéves képzést nyújtó szakiskolai inasosztályok, javaslatára a mikolai iskolában is elindították a kézi hímző osztályt lányok számára. Több mint húsz éven át foglalkozott tanítványaival, s munkájuk eredményét rangos sikerek fémjelzik: a nagyszebeni országos hagyományos mesterségek olimpiájáról minden évben 3–4 első díjat hoztak haza a megyét képviselve, de még külföldi kiállításra, például Tokajra is eljutottak.

Javaslatára 2003-ban megalakult a ZESTREA – HOZOMÁNY hagyományőrző egyesület, amely segítette a szakmai tevékenységekhez szükséges anyagi háttér megteremtését.

Szejke Judit felkérésére 3–4 éve elvállalta a hímzés vezetését a Borókagyökér Egyesületnél, azóta ebben a közösségben tevékenykedik. Magánemberként töretlenül kutat, keres régi mintákat, kapcsolatot épít hasonló érdeklődésű szakemberekkel, új mintaterveken dolgozik, régi motívumokat gondol újra modern funkciókhoz. Ahogy ő mondja: „Ezt nem lehet abbahagyni!” – és valóban: megszállottja a kézműves hagyományoknak, különösen a hímzésnek és horgolásnak. Volt idő, amikor próbálták visszatartani, leállítani – de ahogy ő fogalmaz: „a lendület nem bérelhető, nem eladó, és nincs akadálya. Egyedül a Teremtő állíthat meg, de bízom benne, még sok terve van velem.”

Elismerést vehetett még át: 

• Dănțăușii din Cuța néven ismert hagyományőrző csoport négy tagja: Lucreția Rus, Ioan Rus, Maria Fechete és Nicolae Alexandrescu. Ők a Szokond községhez tartozó Cuța faluból származnak, és évtizedek óta őrzik és éltetik a térség néptánchagyományait.
• Ioan Dezsi Szatmárudvariból, aki már fiatalon bekapcsolódott a helyi Preludii irodalmi kör munkájába, és évtizedeken át formálta Szatmárudvari kulturális életét költőként és rendezvényszervezőként.
• Maria Finta Túr faluból, aki a híres avasi népviselet hiteles készítője, mesterként nemcsak helyi, de nemzetközi rendezvényeken is képviselte Szatmár megye kézműves örökségét.
• Lorena Codruța Gîrlă-Foldes Tasnádról, aki népdalénekesként, zenepedagógusként és a helyi népzenei élet aktív formálójaként vált ismertté, és akinek édesanyja, Nicoleta Foldes is korábban elnyerte a Falvak mécsesei címet.
• Emanuel Ionuț Silaghi Szatmárnémetiből, aki gyermekkorától kezdve elkötelezettje a bükkaljai zenének, és mára a legelismertebb muzsikások egyike. A Cununița zenekar vezetőjeként szintén kiemelkedő szerepet játszik a hagyományos zene továbbadásában.