Falvak mécsesei: közösségünk értékes tagjait díjazták az Iparosotthonban

A Szatmár Megyei Tanács és a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont november 8-án, szerda délután immár tizenharmadik alkalommal szervezte meg a Falvak mécsesei díjátadó gálát, melynek keretében évről évre azon személyeket díjazzák, akik tevékenységükkel kiemelkedő eredményeket értek el közösségük életében és ezáltal hozzájárultak a helyi kulturális élet fejlesztéséhez is.

A kétnyelvű eseményen a résztvevőket Laszlo Robert, a hagyományőrző forrásközpont igazgatója, valamint Nagy Orbán, az intézmény igazgatóhelyettese köszöntötték, majd a díj rövid ismertetése után át is adták a szót Pataki Csaba megyei tanácselnöknek.

„Először is szeretnék gratulálni a díjazottaknak, szeretném megköszönni, hogy olyan dolgokkal foglalkoznak, amik lehet, hogy nem »trendiek«, de olyan értékeket képviselnek, amelyek maradandóak, és amikre egészséges társadalmat lehet építeni. Köszönöm önöknek, hogy sokszor a családtól megvonták az időt azért, hogy vigyázzanak ezekre az értékekre, és lámpásként mozogjanak e megye minden szegletében. Köszönöm, hogy vannak, és hogy megmutatják ezeket az értékeket a felnövekvő generációknak is” – hangzott el Pataki Csaba beszédében.

Ezt követően sor került a díjak átadására is. 2023-ban Falvak mécsesei díjat vehetett át Békéssy Erzsébet (Szatmárnémeti), Vasile Buciuta (Mikola), Koroknai Tibor (Berend), Ludescher Aliz (Nagykároly), Mezei Endre (Tasnádszántó), Pap Erika Nóra (Halmi), Floare Pop (Bujánháza), Ludovic Mihai Seucan (Szinfalu), Grigore Simionca (a Doruri Satmarene koreográfusa), Mariciva Uglean (Decebal). Ugyanezen ünnepség keretében díjazták Emilia Zamfira Grosost is, aki a szövés terén alkotott kiemelkedőt, tevékenységét pedig az UNESCO az Élő Nemzeti Kincs címmel jutalmazta.

Az alábbiakban a magyar közösség számára is fontos díjazottak laudációit közöljük.

Békéssy Erzsébet (Szatmárnémeti)

Az, hogy vidéken, pontosabban Domahidán született, nagyrészt, indokolja azt a szeretetet, amelyet az emberek és a természet iránt már gyermekkora óta magában hordoz. Ma már tudjuk, hogy a természethez való erős vonzódása eredményeként, szakmai pályafutását innovativ és fenntartható környezetvédelmi projekteknek szentelte. 

Nevéhez kötődik számos, az utóbbi 15 év Szatmár Megyei környezetvédelmi megvalósítás, amely időszakban a Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójaként megálmodta és kitartóan szorgalmazta ezen objektumok létrehozását, amelyek lehetőséget nyújtanak úgy a városi, mint a falusi fiatalok környezettudatos együtt való nevelésére, valamint a természet iránt érzett felelősség fontosságának tudatositottására a közösség körében. A „Zöld Ház” néven ismert Kossuth kerti Környezetvédelmi Nevelési Központ, az előtte vigyázó „a fák ezredese” Kiss Gedeon mellszobra, a nagytarnai „Természet és Szeretet Otthona” ökotábor, a vetési „Emlékezés Erdeje” és nem utolsó sorban a szatmárudvari „Szamos varázsa” Ökoturisztikai Övezet, csak néhány ezekből a példaértékő megvalósításokból.

Az emberek és természet iránt érzett szeretete most, nyugdíjas évei kezdetén új dimenziókba lépett. Az „Élet Fája” Környezetvédelmi és Humanitárius Egyesület alapitó tag és elnökeként EU-s projektek megvalósításán dolgozik más civil szervezetekkel karöltve és az egyesület immár 143 önkéntese segítségével, akik nagyrészt fiatalok, valamint szépkorú személyek a megye egyre több településeiről, környezetvédelmi, de humanitárius tevékenységeket is végeznek a rászorulók segítése céljából.

Mindmáig az önkéntesség népszerűsitése egyik fő célkitűzése. 2020-ban a COVID-járvány meghiúsította a „Szamos” kulturális havilap nyomtatását és terjesztését, ezért Elek György főszerkesztővel támogatókat keresett a lap fenntartására, és megkezdte, a férje támogatásával az újság hagyományos módon „ajtótól ajtóig” való terjesztését, folytatva ezt az önkéntes tevékenységet a mai napig. Minden hónapban mintegy 2500 példány igy jut el 33 település olvasóihoz. Ez a számára fontos elfoglaltság lehetőséget nyújt a közösséggel való találkozásra, párbeszédre, azmegismerésére, valamint a saját 29 éves szakmai tapasztalatának kamatoztatására a környezet és közösség javára.

Koroknai Tibor – Berend

Koroknai Tibor egy elkötelezett gyűjtő, aki az évek során összegyűjtötte a szülőfalujában, Berenden megtalálható történelmi és néprajzi tárgyakat, melyeket az ott élő emberek évszázadokon át használtak, a modern világ viszont elkezdte kiszorítani azokat a mindennapi életből. Az ő gyűjteménye olyan tárgyakat tartalmaz, melyek bármelyik múzeumban megtalálnák a helyüket. Minden tárgynak megvan a maga története és egy történelmi korszak jellege. A gyűjteményben nagyon sok egyedi dara bis található, megmentve ezeket a pusztulástól. Koroknai Tibor nagyon sok anyagi áldozatot hozott, és sok időt töltött el azzal, hogy gyűjteményét létrehozza. Elmondhatjuk, hogy a térség egyik legjellegzetesebb háztáji múzeumát hozta létre.

Ludescher Aliz – Nagykároly

Aliz Ludescher tanárnő egy csanálosi sváb család legnagyobb gyermeke matematikát és fizikát tanult a temesvári egyetemen. A nagykárolyi német nyelvű oktatás vezéregyénisége, 2010-től küzd a német oktatás megmaradásáért és fejlesztéséért. Nagy érdemei vannak a Német Demokrata Fórum nagykárolyi, illetve a város környékén lévő települések sváb közösségei oktatási, kulturális és hagyományőrző tevékenységeinek a fellendítésében és életben tartásában. A néptánc és a néphagyományok szeretete vezérelte a sváb néptáncegyüttesek létrehozására és azok működtetésére. Aliz Ludescher nagyon aktív az ifjúsági mozgalmak támogatásában, részt vesz a Gemeinsam néptáncegyüttes szervezésében, hogy azok eljuthassanak minél több település rendezvényeire. Részt vesz számtalan ifjúsági programban, ilyen a „Auf den Spuren der Sathmarer Schwaben”, ami svábkutatással is foglalkozik. Ő vezeti a Gemeinsam diákszínjátszó csoportot, melynek tagjai a nagykárolyi német nyelven tanuló diákokból áll össze. Olyan rendezvények szervezésének a hajtómotorja is, mint a téli Fasching/Carnaval és a karácsonyi Weihnachtsfest.

Mezei Endre – Tasnádszántó

Mezei Endre egy alapember a tasnádszántói roma közösségben. Ő a Roma Párt Szatmár Megyei szervezetének alelnöke. 2008-ban alap0totta meg Tasnádszántó községben a roma néptáncegyüttest, melynek neve: Szántói Rózsa lányok. Az együttes az elmúlt évek során számtalan rendezvényen vett részt, bizonyítva azt, hogy a tasnádszántói roma fiatalok vállalják és sajátjuknak tekintik a roma kultúrát. 2022-ben huszonkét alkalommal, ebben az évben hússzor léptek színpadra. Mezei András települése roma vajdája, feleségével együtt szervezik a hagyományőrző tevékenységeket, a néptáncmozgalmat, hiszen vérükben van a roma érzés és a roma zene ritmusa. Közösségformáló célokkal kirándulást szerveztek roma gyerekek számára, hogy szocializálódjanak a nagyobb közösségekben is. Mezei Endre hisz abban, hogy a kultúra segíti a roma közösséget, hogy megtalálja a helyét a mindennapi életben.

Pap Erika Nóra – Halmi

Pap Erika fiatal, lendületes magyartanár a Halmi Általános Iskolában, ugyanakkor az egész közösségért önzetlenül és fáradhatatlanul dolgozik. Nagy szerepe van abban, hogy Halmiban és a községben fennmaradjon a magyar nyelvű oktatás az óvodától VIII. osztályig.  Megszólítja, és együtt munkálkodik az egyházak, a polgármesteri hivatal, helyi tanács, hagyományőrző egyesületek képviselőivel. Maga is vezetőtanácsi tagja a LiterArt Egyesületnek, mely a Szatmár megyei magyartanárok szakmai kulturális fóruma.

Pedagógusként fontosnak tartja diákjainak személyiségfejlesztését, ezért több olyan iskolán kívüli tevékenységet szervez (kirándulás, színházlátogatás, közös ünneplés), melyek tágítják a láthatárukat, bevezeti őket a nagyobb közösségbe, felhívja a figyelmüket azokra az értékekre, amelyek az identitástudatunkat erősítik. 

Pályázatokat ír a gyermekek táboroztatására, melyet több ízben meg is nyer. Így sikerült egy csoport helyi diákkal teljesen ingyen táboroznia több ízben is, nem egy alkalommal a határon túl is, Budapesten.  

A személyiségfejlesztésnek kiváló lehetősége az amatőr színjátszó csoport működtetése. Ezen a téren is diákjaival többször dobogós helyezést ért el megyei és országos versenyeken. Ő szervezi a Megyei Diákszínjátszó Fesztivált, melynek 2009 óta Halmi ad otthont. Férje és édesanyja folyamatosan támogatják céljainak megvalósításában.  2008-ban az ő kezdeményezésére indult el a Helyi Napló, Halmi község faluújságja, melyet ő maga ír és szerkeszt két nyelven (románul és magyarul) a mai napig. Nem képzelhető el olyan ünnepi megemlékezés (október 6-án, március 15-én), melyet nem ő szervezne közösen a helyi egyházakkal.

Nemcsak a történelmi, kulturális értékek őrzését tartja fontosnak, hanem a természeti környezet értékére is felhívja a fiatalok figyelmét. Az EKE-vel közös munkáját dicséri a helyi parkban található hirdetőtábla és a 4 odú, melyet egy nyertes pályázat keretén belül sikerült megvalósítani a denevérek megmentése érdekében.

 A helyi politikai életből is kiveszi részét. Ő az RMDSZ helyi elnöke. 

A község oktatási intézményének magyar nyelvű osztályai talán neki köszönhetően működnek még. Minden évben ő maga keresi fel az előkészítő osztályba jelentkező gyermekek szüleit, meggyőzvén őket, hogy magyarnak lenni, anyanyelvünkön tanulni mindennél fontosabb. Elmondása szerint mindezt az erdélyi magyarok szülőföldön való megmaradásáért teszi, ugyanis mi, magyarok mindnyájan felelősek vagyunk kultúránk megőrzéséért, iskoláink és egyházaink fennmaradásáért. Mindezt teszi hittel, csendben, jó szívvel és alázattal, érezve azt, hogy tartozunk közösségünknek, szükség van ránk. 

Nekünk is szükségünk van ilyen mécsesekre, becsüljük meg értékteremtő, értékmentő munkájukat!

Gratulálunk az elismerésekhez!