Exkluzív interjú a Bagossy Brothers Company két tagjával: Valami nagy dologra készülnek a jövőben a fiúk

Sárköz Fest volt a hétvégén. Három nagyágyú a fellépők között, köztük a Bagossy Brothers Company. Dalaikat már milliók hallgatják a világhálón, a legismertebb, „Olyan Ő“ című slágerük több mint 56 millió megtekintés fölé szállt. Az erdélyi zenekarok közül nekik sikerült egyedül kitörni, s mára már a Kárpát-medence egyik legkeresettebb és legkedveltebb zenekarává válni. A Bagossy két tagja - Bagossy Norbert és Tatár Attila - csak és kizárólag a Szatmár.ro-nak adott exkluzív interjút a Sárköz Festen. Még a színpadra lépés előtt meséltek nekünk régebbi szatmári fellépésről, Arénás élményekről, jövőbeni titkos tervekről, s arról is, hogyan tudnak kicsit lazítani.

„Valami kis anomáliát hallok még“ - ez ragadta meg a figyelmemet, mikor megérkeztem vasárnap délután ötkor a Sárköz Fest színhelyére, s éppen Piricsi Arthúrral, Sárközújlak polgármesterével a programdús fesztiválról, az előző napi főzőverseny élményeiről beszélgettünk. Az anomáliára lettem figyelmes, s ekkor pillantottam a színpadra: Bagossy Norberttől származott a megállapítás, a színpadon állva, színes felsőben, gitárral a kezében épp hangolt.

Profik módjára, már órákkal előtte megérkeztek, s nem hagyták másra a hangolást, hanem szerették volna maguk hallani, hogy minden rendben van, minden hang pont úgy szól, ahogy annak szólnia kell. A technikai személyzet egy tagjától azt is megtudtam, hogy ezt minden koncert előtt megejtik. Saját cuccaikat hozzák, fénytechnikával együtt, mert hogy ez is nagyobb hangsúlyt kapott mostanában. Koncert előtt beállítanak mindent, aztán ahogy azt később láttuk is, koncert után rutinosan szétkapják az egészet és viszik tovább. A remek koncertjükről külön cikkben már beszámoltunk.

Igából nem voltak ideálisak a körülmények egy interjú elkészítéséhez. A háttérben hangos zene üvöltött, a sátorban jövés-menés, szűkös volt az idő is, hiszen lassan fellépés következett. Mégis sikerült egy mini miliőt kialakítani, ami csak az együttesről szólt.

Mindenhol azt olvastam, hogy a zenekar tagjai, annak ellenére, hogy már benyitottak a sztárság aranykapuján, nagyon kedvesek és közvetlenek. Kicsit kételkedtem benne, de valóban rácáfoltak kételkedésemre. Lazák és nyugisak voltak. Bagossy Norberttel foghattam először kezet, majd csatlakozott Tatár Attila, azaz Ata is, s kettejükkel kezdtünk el beszélgetni:

Szatmár.ro: Szatmárnémetiben koncerteztetek utoljára a megyében két évvel ezelőtt. Van-e valamilyen emléketek akkorról, vagy annyi koncert volt azóta, hogy beleolvadt a többi közé?
Tatár Ata: Két évvel ezelőtti különösen emlékezetes, mivel a covid járvány után az volt az első koncertünk Erdélyben, s akkor még ülve lehetett csak hallgatni. A Tűzoltótoronynál játszottunk. De nem először játszottunk már akkor sem Szatmáron, előtte már többször koncerteztünk, pontosan már nehéz felidézni, de szinte hazai pályának számít Szatmár.

Szatmár.ro: Azóta mennyire változott meg az életetek, hiszen nincs olyan cikk rólatok, amely nem úgy kezdődne, hogy a Kárpát-medence egyik legnépszerűbb, legkeresettebb együttese?
Bagossy Norbert: Igazából a zenekar megalakulása óta ugyanolyan pörgős az életünk. Az első éveben is sok koncertünk volt, annyi különbséggel, hogy akkor nem léptük át a határokat, s nagyon sokat játszottunk saját szülővárosunkban és környékén, de mindig száz százalék gőzzel mentünk előre, kreatív munkában soha nincs megállás, az elkísér minket a turnészezon idejére is. Mindig rengeteget utazunk, rengeteget koncertezünk.

Szatmár.ro: A korai koncertekhez képest azért csak változott valami, hiszen most egy teljes stábbal érkeztetek...
Tatár Ata: Nagyon sokat koncertezünk, azonban most már nemcsak mi vagyunk és a zenénk, egy produkcióként gondolkodunk. Ebbe benne van az, hogy egy ilyen színpadon úgy tudjunk megszólalni, olyan hangtechnikával, hogy az mindenkinek élmény legyen, ne legyenek különbségek, vagy legalábbis minimális az első sorok és a hátul állók élményei között. Ezen kívül fénytechnikusunk van, aki minden helyszínre előre leprogramozottan egy koncepciót készít, ami támogatja a produkciót. Ennyiben mindenképpen változott, hogy már segítőkre és szakemberekre is szükségünk van. Kibővült és állandósult a stábunk. A járvány előtti időszakban, 2018-19-ben nagyon sokat mentünk, még többet mint most. 2018-ban 110, 2019-ben 125 koncertünk volt, gyakorlatilag ma már nem megyünk annyit. A zenekar egy másik szintre ért.

Szatmár.ro: Most már megválogatjátok, hogy hová mentek el és hová nem? Melyik a legközelebbi dátum, amikor még szabadok vagytok?
Tatár Ata: Azt gondolom, maga a helyzet a válogatja. S nem is a dátumok a lényegesek, hanem hogy hol vannak a koncertek. Mondjuk ha előző évben lekötődik egy koncert nyári időszakra Székelyföldre, akkor azon a nyáron már nem játszunk máshol Székelyföldön, esetleg visszamegyünk még tavasszal vagy ősszel. Az előre lekötött dátumok már determinálják a lehetőségeinket is. Úgy kell elosztanunk a koncertjeinket, hogy mindenhol kuriózum legyen kicsit: ne az legyen, hogy „uh nem megyek, a szomszéd faluban is voltak a múlt héten...“

Szatmár.ro: Mindig ugyanazt játsszátok minden koncerten, ugyanaz a repertoár?
Bagossy Norbert: Alapvetően úgy működik az egész, hogy év elején, tavasszal összerakunk arra az évre, a fesztiválszezonra gondolt repertoárt, ami szerintünk jól hangzik. S azt szeretnénk elvinni, mintegy showként az egész szezonra. Most már hál’ istennek van annyi dalunk, hogy egy piciben meg tud változni akár minden egyes koncertünk, tudunk rotálni, cserélni dalokat.

Szatmár.ro: Nemrégiben jelent meg új albumotok, az Angyalok a parkolóban címmel. A koncerten erről is hallhatók lesznek dalok, vagy csak régi számok?
Bagossy Norbert: Szerintem elég egyenletesen van elosztva mind az öt lemezünkről anyag, mindegyikről játszunk dalokat, s szerencsére a közönség is ismeri ezeket. Nem az van, hogy egy bizonyos időszakra kell koncentrálnunk. Egészen változatos és tényleg tudunk rotálni.

Szatmár.ro: A helyén van a zenekar? Jó felé vette az életetek az irányt? Ez az az irány, amit még mikor testvéreddel, Lászlóval, mikor elkezdtetek zenélni, 15 és 13 évesen elképzeltetek?
Bagossy Norbert: Úgy gondolom, hogy most jó időben vagyunk jó helyen, s azt csináljuk, amit csinálnunk kell. Nagyon sok tervünk van a jövőt illetően is. Nem az van, hogy most elértünk valamit és hátradőlünk és megpihenünk a fotelben. Abszolút tele vagyunk ötletekkel és megvalósításra váró álmokkal.

Szatmár.ro: Van egy idézetem tőletek:  "Megtanultunk járni, majd biciklizni, de úgy érezzük most kezdődik el csak igazán. Még ott vannak a csillagok, amiket le kell hozni" - itt mire gondoltatok? Ott vannak-e még a csillagok?
Bagossy Norbert: Most azért előre látunk egy-két évet tervben, hogy miket szeretnénk csinálni a jövőben, de azokat azért nem árulnám el, mert amikor aktuális lesz, akkor érkezzenek meg a közönséghez...

Szatmár.ro: Ez új lemezeket jelent vagy mást takar?
Bagossy Norbert: Mást. Kilépéseket a megszokott komfortzónából. Az, hogy új lemezeket, új dalokat, új videóklipeket, új koncerthelyszíneket keresünk, ezek szerintem alapjai a hosszútávon működő rockzenekarnak. Ahhoz, hogy emberileg is kreatívak maradjunk és vigyen minket előre, az, hogy egy kicsit kikacsintsunk közösen bizonyos olyan irányokba, amit szintén a zene hoz el.

Szatmár.ro: Ugyancsak egy másik interjúban nyilatkoztátok, hogy gyerekként úgy indultatok neki, hogy világsztárok szeretnétek lenni. Még mindig él ez bennetek?
Bagossy Norbert: Elég szövegcentrikus a zenénk, s mivel magyarul íródtak meg a dalok, magyar ajkú emberek tudják azt igazán megérteni. Hál’ istennek vannak azonban olyan visszajelzések is, hogy külföldön, akik nem értik a nyelvezetet ők is szeretik és hallgatják a zenénket. De nem szándékszunk angolra átfordítani. S belelátva a rock’n’roll működésébe egyre inkább azt gondoljuk, hogy a jelenlegi állás szerint, nem biztos, hogy pozitívan élnénk meg, a világsztárságot. Ez így most nagyon szép, kivitelezhető és egészséges életformába megtartható az, ahogy a magyar iparágon belül lehet működni.

Szatmár.ro: Úgy tudom, hogy külföldön is turnéztatok. Akkor is magyarul szóltak csak a dalaitok?
Tatár Ata: Annak a turnénak nem volt más lényege, mint hogy elvigyük azokhoz a magyar emberekhez a dalainkat élőben, akik kint élnek Nyugat-Európában. És ez így is valósult meg, teltházzal. Az az érdekes, hogy egyes daloknak teljesen más volt az értelme abba a környezetben. Például a „Visszajövök“-re gondolva, hidegrázós volt Svájcban, mikor játszottuk. Ott mikor énekeltük, olyan energia jött a közönséggel közös éneklésből, hogy felállt a szőr a kezünkön és ez egy nagyon jó élmény volt.

Szatmár.ro: Budapest Aréna méretű stadionokat is meg tudtok minden gond nélkül tölteni. Miben más ilyen nagy közönség előtt koncertezni?
Tatár Ata: 2022-ben volt az első koncert a Papp László Arénában. Az már önmagában egy kiteljesedés volt, amiről úgy gondoltuk, hogy nem lehet túlszárnyalni, csak esetleg ismételni. Aztán meghallottuk, hogy megnyílt az MVM Dome, s felmerült, hogy mi lenne, ha a születésnapot ott ünnepelnénk. Összeszedtünk minden elképzelésünket és kreativitásunkat, s úgy gondolom, hogy tökéletesen sikerült. Nekem ez egy óriási ünnep volt, de szerintem mindenkinek. Volt utána egy after party is, de azt hiszem a zenekar tagjai távoztak a leghamarabb.

Szatmár.ro: Nem vagytok bulizósak?
Tatár Ata: Egy ekkora koncert után kevés energia marad bennünk. Mindig ezt láttam. Az Aréna és az MVM koncert után is mindig a tagok léptek le a leghamarabb. Gondolj bele, ez mentálisan is és fizikailag is egy óriási munka. Soha nem azért izgultunk, hogy félre fogunk-e, hanem az a hatalmas technikai háttér, ami egy ilyen esetben kiszolgálja a produkciót, az működjön. Gondolok itt alapvető dolgokra is, áramra, internetre. S azt szerettük volna, hogy egy ilyen ne törje meg a produkciót, mert egyben volt lényeges.

Szatmár.ro: Volt ilyen technikai problémára példa? Mit lehet ilyenkor csinálni, esetleg a capellában folytatni...
Tatár Ata: Igen, az első Aréna koncertnél volt. A negyedik dalnál, pont mire föllélegeztünk, megállt a keverőpult. Négy percig álltunk... Nem lehet a-capellában már ennyi embernek játszani... Az elején volt ilyen, többször is, kis helyszíneken, mikor elvették az áramot, akkor kiállt Norbi akusztikus gitárral és Zsombi a harmonikával, s közösen a közönséggel megoldották az átmeneti áramszünetet. Talán Gencsapatáiban (Magyarország) játszottunk a pünkösdi fesztiválon, amikor ugyanez megtörtént, elment az áram, s kimentek a fiúk, de rájöttünk, hogy már akkora a tömeg, hogy ez már nem megy át. Páran énekeltek az első sorokból, a többiek pedig nem hallottak semmit. Egy bizonyos méret után, már nem ér semmit... Azóta nem is volt erre példa. Nagyon ritkán fordul ilyen elő azért, egy kezünkön meg tudjuk számolni a tíz év alatt.

Szatmár.ro: Rengeteg koncertet adtok egy-egy hónap alatt. Hogyan tudtok feltöltődni, hogyan lehet kikapcsolódni?
Bagossy Norbert: Annyi csak, hogy nekünk hét elején van a hétvége. Miután pár napot eltöltöttünk a turnébuszban, színpadokon, rengeteg emberrel találkozunk, utána egy-két napra, amikor adódik, ha nem is erdőbe, tábor tűz mellé remetemagányba vonulunk el, de barátaink és családjaink körében tesszük azt, amit más a hétvégén. Ahhoz, hogy toppon maradjunk, ez mindenképp szükséges. Szezon alatt végig így van, s ezeket ki is kell használni. Ha minden napot tele tennénk olyan programokkal, amelyek leszívnák azokat az energiákat, amelyek szükségesek a koncertekhez, sokkal megerőltetőbb lenne.
Tatár Ata: Sokszor koncertek között is összejövünk. Lemegyünk a Balatonra, vitorlázunk egyet, jobban mondva felkéredzkedünk valakinek a vitorláshajójára. Vagy csak sütögetünk. Nemrég kivettünk egy házat, s ott laktunk egy hétig együtt. Muszáj kikapcsolni. A nyári hónapok azok általában fele-fele időben koncert és szabadidő, s a szabadidő részét értelmesen kell eltölteni.

Szatmár.ro: Magánélet mennyire sínyli meg ezt? Hogyan viseli a párotok a sokszori távollétet?
Tatár Ata: Van, amikor velünk jönnek. Gyergyóban élek most is, családom otthon van. Azért limitáltan tudnak jönni velem. Nem azért mert nem akarom, hanem mert nekik is vannak programjaik, gyerekek táborba mennek, barátaikkal szeretnének lenni, a nyarat élvezni. Ez benne van a pakliban. Az év többi részében, mikor szabadok vagyunk, velük vagyunk.

Szatmár.ro: Van-e múzsátok? Hiszen a dalaitok nagy része a szerelemről szól...
Bagossy Norbert: Az élet. Nincs olyan a világon, ami egy kicsit ne a szerelemről szólna. A szív dolga elkísér minden embert a világba, s minden egyes dalban benne van, hol kevésbé hol jobban.

Szatmár.ro: Változott a zenei stílusotok az első és a most kiadott ötödik album között...
Bagossy Norbert: Ugyanúgy változnak a dalaink, ahogy mi is változunk egy picit. Azt gondolom, hogy az ember idősödik, öregszik, mindig egy picit valamilyen irányba haladunk, tartunk, s az a jó, ha ezt a zenénk is követi, mivel akkor tud önazonos maradni. Mi sem szeretnénk megragadni, sem emberileg, sem zeneileg azon a szinten, ahol most tartunk, mindig előre tekintünk, hisszük azt, hogy van előre, tovább, ami mindig egy picit másabb.
Tatár Ata: Ha valaki végighallgatja mind az öt lemezt, akkor észrevehet visszatéréseket, főleg az utolsó két lemezen, az első lemezekhez. Lehet egy olyan benyomása, hogy egész széles úton mozgunk, az egészen egyszerű akusztikus balladától a diszkósabb, elektronikusabb, pszichedelikusabb megszólaláson át egészen a népi hangzásig. Ez azért jó, mert mint egy körforgásban ezt akár forgathatjuk is. És hogyha hozzányúlnánk valami olyanhoz, amiről úgy gondoljuk, hogy belefér a stílusba, az épp aktuális érzéseinkbe, emiatt így befogadóbb a közönségünk is.

Szatmár.ro: Készül-e már új lemez?
Tatár Ata: Igen, természetesen. Mindig dolgozunk a következő lemezen. Általában kétévente jelent meg új lemez, ez folytatódni fog. Mert már vannak új dalok, amik azóta készültek, és vannak új koncepciók, amik lehet, ha más tematikájú lemeznek lesznek az anyagai.