Évezredes rejtélyek nyomában: hamarosan útnak indul India első napkutató űrszondája

A tervek szerint szeptember 2-án, szombaton indítják útnak India első napkutató misszióját. A 15 éve készülő Aditya-L1 nevű űrszondának feladata a Nap légkörének tanulmányozása lesz. A szakemberek a szondától azt remélik, hogy az eszköz által sugárzott felvételek és adatok segítenek megfejteni a Nappal kapcsolatos, az emberiséget évezredek óta foglalkoztató rejtélyeket.

Megérkezett az Aditya-L1 nevű űrszonda az indiai Sriharikota szigetén található indítóállomásra, ahonnan várhatóan szeptember 2-án indul útnak a naplégkör tanulmányozására – közölte az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO). Az ISRO augusztus 28-án jelentette be a tervezett indítás dátumát, néhány héttel azután, hogy augusztus 13-án megosztotta az űreszközről készült első képeket.

Bár a Napot már régóta tanulmányozzák, a tudósok még mindig értetlenül állnak a kérdés előtt, hogy a legkülső légköri réteg, az úgynevezett korona hogyan forrósodik fel ennyire – mintegy egymillió Celsius-fokkal forróbb, mint a Nap felszíne.

A kutatók keveset tudnak arról, hogy pontosan mi zajlik a Napon, mielőtt az napkitöréseket és hatalmas plazmafelhőket, úgynevezett koronakidobódásokat bocsátana az űrbe. A tudósok azt remélik, hogy az Aditya-L1 segítségével megfejthetők lesznek ezek az évtizedek óta húzódó rejtélyek.

Az űreszköz várhatóan egy négyfokozatú rakétával fog felszállni, amely először stabil, körkörös pályára állítja az obszervatóriumot a Föld körül. Miután a tudósok megbizonyosodtak arról, hogy a fedélzeti hét műszer jó állapotban vészelte át a kilövést, az űreszköz körkörös pályáját tojás alakúvá nyújtják, és ezzel megkezdődik négyhónapos útja a végső célállomásig.

Az Aditya-L1 végleges célja a Földtől mintegy 1,5 millió kilométerre található „űrparkoló”, a Lagrange-pont 1, ahonnan zavartalan kilátás nyílik majd a Napra. Ez a hely ad otthont a NASA és az Európai Űrügynökség közös projektjének, a Nap- és Helioszféra Obszervatóriumnak is, amely 1996 óta figyeli a naptevékenységet.

Az Aditya-L1 fedélzetén lévő hét hasznos teher közül négy a Nap közvetlen megfigyelésére szolgál. Ezek közé tartozik két röntgenspektrométer, amelyek a napkitörések tulajdonságait fogják tanulmányozni, egy koronagráf, amely folyamatos képeket készít a Napról a Napon kialakuló kitörések észlelésére, valamint egy negyedik műszer, amely a napsugárzás mérésére szolgál. A fennmaradó három tudományos műszer közül kettő a napszelet és annak összetevőit vizsgálja, míg a harmadik egy magnetométer, amely a mágneses mezők mérésére szolgál az űrszonda L1-es pozíciójában.