Évente több mint 700 emberéletet követel a rák Szatmár megyében
A rák elleni küzdelem világnapját (World Cancer Day) minden évben február 4-én tartják, mely dátumot a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC – Union for International Cancer Control) jelölte ki még 2000-ben, amikor Párizsban elfogadták a Rákellenes Chartát (Charte de Paris contre le cancer).
A Párizsi Charta célja az volt, hogy előmozdítsa a rák elleni globális összefogást, támogassa a kutatást, javítsa a betegek ellátását, és növelje a tudatosságot a betegséggel kapcsolatban. Azóta február 4-e világszerte a figyelemfelhívás és a cselekvés napja lett a rák elleni küzdelemben.
Hiába telt el azonban a charta elfogadása óta 25 év, sajnos a kegyetlen betegség még mindig számos emberéletet követel. Az Országos Közegészségügyi Hatóság 2023-ra vonatkozó kimutatása szerint (frissebb adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre) Romániában a nevezett évben jegyzett 243.392 haláleset közül 46.405-ért valamilyen rákos megbetegedés tehető felelőssé. Ebből a legtöbbet, szám szerint 8863-at a légcsövet, a hörgőket és a tüdőt érintő rosszindulatú daganatok okozták, a mellrák pedig pedig 3275 életet követelt; utóbbi esetében a legfiatalabb áldozatok mindössze 20-24 évesek voltak. A gyomorrákhoz 2573 haláleset volt köthető, a férfiakat érintő prosztatarák pedig 2113 beteget győzött le. A méhnyakrák a nevezett évben 1177 nő halálát okozta.
Sajnos Szatmár megyében is magas a rákos megbetegedés által legyőzött emberek száma. 2020-ban 804-en vesztették életüket a rák valamely típusa miatt, 2021-ben 730-an, 2022-ben 779-en 2023-ban pedig 786-an. S noha már ezek is aggasztó számadatnak tűnnek, érdemes tudni, hogy a rákban meghalt Szatmár megyeiek száma csak ez elmúlt két-három évben csökkent 800 alá: 2007-től kezdve folyamatosan meghaladta ezt a számot az elhunytak száma, mi több, volt olyan év (2016), amikor a rosszindulatú daganatok egy híján 1000 emberéletet követeltek.
Fontos tudni, hogy a rák kialakulásának számos kockázati tényezője van. Amellett, hogy bizonyos esetekben az örökletes hajlam is jelentős szerepet játszhat, mindenképp kiemelendő az olyan életmódbeli tényezők hatása is, mint pl. a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, valamint az ezzel szorosan együtt járó elhízás és mozgásszegény életmód is. Meg kell még említenünk a vírusok és fertőzések okozta betegségeket: pl. a méhnyakrákhoz vezető HPV-t, a májrák előfutárának számító Hepatitis B és C-t, vagy akár a gyomorrákkal kapcsolatba hozott Heliobacter pylori baktériumot.
Vannak azonban olyan környezeti tényezők, amelyek rajtunk kívül állnak: ilyen pl. a légszennyezés, mely különösen a tüdőrák kialakulásában játszik szerepet, de megemlíthetjük az UV-sugárzást is, mely növeli a bőrrák kialakulásának esélyét.
A rák kockázata csökkenthető egészséges életmóddal és a környezeti ártalmak minimalizálásával, ugyanakkor nem szabad elfelejtkeznünk a rendszeres szűrővizsgálatokról sem, hiszen a betegség korai felismerése javítja a gyógyulási esélyeket is.
