Európa jelenleg nem tudja felvenni a versenyt az orosz hadigazdasággal

A balti államokban odáig fajult a közbeszéd, hogy nem azon gondolkoznak, lesz-e ellenük orosz támadás, hanem azon, hogy mikor. Ezt a diagnózist Vilniusban, zárt ajtók mögött tartott csúcstalálkozón elemezték rangos külügyi, védelmi és iparági szereplők. A szereplők egységesen úgy látják, hogy a jelenlegi helyzetben Európa egésze sem vehetné fel a versenyt az orosz hadiiparral. A német Bild című lapnak megengedték, hogy nevek említése nélkül foglalja össze az eseményen elhangzó megállapításokat.

A szakértők szerint Oroszország ma olyan hadigazdaságot épített fel, amellyel Európa jelenlegi állapotában egyszerűen nem tud lépést tartani. „Nem azt kell kérdeznünk, hogy jön-e, hanem azt, hogy mikor jön a támadás” – fogalmazott egyik magas rangú katona, azt az elméletet erősítve, hogy amíg Ukrajna harcol, addig minden nappal időt nyer Európának a felkészülésre.

Az öreg kontinensen még mindig úgy zajlik a stratégiai tervezés, mintha az amerikai hadigépezet baj esetén automatikusan bevethető lenne, miközben Washington egyre nyíltabban azt közli: „Ne számítsanak ránk, Ázsiára koncentrálunk.”

Oroszország már háborús üzemmódban, Európa még mindig alszik

A vitán több szakértő is világossá tette: Moszkva megdöbbentő sikerességgel állította át a teljes gazdaságot háborús termelésre, miközben a nyugati hadiipar továbbra is a kevés, drága és csúcstechnológiás rendszerekben gondolkodik. Ez békeidőben ugyan észszerűnek tűnhet, de az orosz felőrlő stratégiával szemben értelmét veszti.

„Oroszország egy eurónyi védelmi költése a Nyugaton tíz euróval ér fel” – állapították meg a sokkoló tényt.

Még súlyosabb, hogy az európai országok által most megrendelt fegyverrendszerek többsége évekkel a várható orosz támadás után érkezne meg. A kontinens több helyen ma is a modern hadviselés szempontjából elavult rendszerekre költ milliárdokat.

Ezzel egybecseng Niall Ferguson és Moritz Schularick korábbi kritikája: Európa – különösen Németország – továbbra is túl kevés drónt és túl kevés autonóm, mesterséges intelligenciával támogatott rendszert szerez be. A német védelmi minisztérium szerint azonban már látják a helyzet súlyát: a jövő kulcsát az ember nélküli rendszerek, mint a pilóta nélküli eszközök, a precíziós távolsági csapásmérők és a szenzorokkal telített csatatér adják.

Amerikával jobb nem számolni

A litván fővárosban elhangzott az is, amit a nyilvánosság előtt ritkán mondanak ki: az Egyesült Államok Európát már nem tekinti elsődleges katonai prioritásának. Egy jelen lévő nyugati diplomata így idézte a washingtoni üzenetet: „Magatokra vagytok utalva. Kína az elsődleges. Oroszország a ti problémátok.”

Ennek ellenére a NATO terveiben még mindig úgy számolnak, mintha az amerikai katonai erő automatikusan rendelkezésre állna – ez a szakértők szerint súlyos illúzió, amelyre nem lehet stratégiát építeni.

A háború első napjai dönthetnek el mindent

A konferencia egyik legerősebb figyelmeztetését Andrus Merilo észt altábornagy fogalmazta meg. Szerinte a jövő háborúja nem tankokkal kezdődik, hanem tömeges dróncsapásokkal, amelyek percek alatt bénítják meg az infrastruktúrát, a légvédelmet, a kommunikációt.

„Nincs értelme milliárdokat költeni régi rendszerekre, amelyek nem képesek lekezelni több ezer támadó drónt” – mondta Merilo.

A katonai vezető szerint azonban nem csak a technika hiányzik. A társadalmak mentális állóképessége is komoly kérdés.
 

Egy korábbi balti miniszter is súlyos figyelmeztetést fogalmazott meg:

„A támadások célja az lesz, hogy néhány nap után az utcára menjenek az emberek, és követeljék a kormánytól a kapitulációt. Erre most senki sincs felkészülve.”

A találkozón az a kép rajzolódott ki, hogy Európa egy biztonságpolitikai álomvilágban él. Amíg Oroszország olcsón, gyorsan és iparszerűen gyártja a hadianyagot, Európa lassú, bürokratikus és túlárazott fegyverrendszerekben gondolkodik.

A kontinens védelme csak akkor válhat valóssá és hitelessé, ha az európai kormányok a saját lábukra állnak. Feltámasztják az iparukat, áttérnek a tömeggyártásra, a drónhadviselésre és a lakosság felkészítésére.