Eurobarometer: A romániaiak több mint 70 százaléka szerint elterjedt a korrupció az országban

A korrupció továbbra is komoly aggodalomra ad okot az uniós polgárok számára, akiknek 68 százaléka úgy véli, hogy a megvesztegetés továbbra is széles körben elterjedt a saját országában – derül ki az Eurobarometer legfrissebb jelentéséből.

A felmérés során megkérdezettek 74 százaléka szerint a közintézményekben cserél gazdát a legtöbb „boríték”, de 58 százalékuk a politikai pártok, 55 százalékuk pedig az országos szintű döntéshozásban szerepet vállaló politikusok kapcsán is úgy véli, az ilyen jellegű simliskedés széles körben elterjedt.

Ami kifejezetten Romániát illeti, a válaszadók 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az országban széles körben elterjedt a korrupció, 24 százalékuk azonban úgy látja, ritkaságszámba megy e jelenség, 4 százalékuk nem tudott választ adni a kérdésre. Azok aránya, akik szerint Romániában nem létezik korrupció, a nullával egyenlő. A megkérdezettek 36 százaléka úgy gondolja továbbá, hogy az elmúlt három évben csak romlott a helyzet, 39 százalékuk szerint semmi sem változott e téren, 19 százalékuk azonban csökkenést vélt felfedezni.

Azon kérdésre, hogy mely területeken számít elterjedtnek a megvesztegetés és a személyes nyereség céljából történő hatalommal való visszaélés, a romániai válaszadók 50 százaléka, azaz minden második ember korruptként jelölte meg az egészségügyi rendszert, az országos, regionális és helyi politikusokat pedig a megkérdezettek 44 százaléka tartja sárosnak e kérdésben. Íme a részletes, százalékban kifejtett eredmények e kérdés kapcsán:

• politikai pártok - EU: 58, RO: 41
• politikusok nemzeti, regionális vagy helyi szinten – EU: 55, RO: 44
• állami pályázatokat odaítélő köztisztviselők – EU: 45, RO:36
• köztisztviselők, akik építési engedélyeket adnak ki – EU:45, RO: 38
• magánvállalkozások – EU: 37, RO: 19
• köztisztviselők, akik vállalkozási engedélyeket adnak ki – EU: 33, RO: 34
• felügyelők (egészség- és biztonságvédelmi, építése, munkaügyi, élelmiszerminőségi, higiéniai ellenőrzés és engedélyezés) – EU: 33, RO: 35
• egészségügyi rendszer – EU: 29, RO: 50
• rendőrség, vámhivatal – EU: 28, RO: 40
• bankok és pénzügyi intézmények – EU: 27, RO: 23
• adóhatóságok – EU: 22, RO: 29
• bíróság (törvényszékek) – EU: 21, RO: 28
• társadalombiztosítási és jóléti hatóságok – EU: 17, RO: 25
• állami ügyészségi szolgálat – EU: 17, RO: 28
• oktatási szektor – EU: 14, RO: 26

Míg az unió lakosságának mindössze 28 százaléka tartja elfogadhatónak, hogy közigazgatási vagy közszolgálati ügyekben némi ajándékkal „segítse” az ügyintézést, addig ez a romániaiak 54 százaléka szerint elfogadható. Szívességet az unió lakosságának 27 százaléka kínálna valamiért cserébe, a romániaiak körében ez az arány már 36 százalék. Ami pedig konkrétan a pénzzel történő megvesztegetést illeti, uniós viszonylatban a válaszadók mindössze 17 százaléka tartja ezt elfogadhatónak, Romániában azonban a megkérdezettek 37 százaléka hajlandó lenne kinyitni a pénztárcáját a hatékonyabb ügyintézés érdekében.

A több mint 26 ezer uniós polgár személyes megkérdezésével készült felmérés szerint Romániában a lakosság 70 százaléka úgy gondolja, az üzleti siker egyetlen módja, ha a vállalkozónak vannak politikai kapcsolatai.

Személyes tapasztalatok

Azon kérdésre, hogy a válaszadó az elmúlt 12 hónapban tapasztalt-e korrupciós esetet vagy volt szemtanúja ilyennek, 95 százalékuk egyértelmű nemmel válaszolt, az igent csak 4 százalékuk választotta, a fennmaradó 1 százalék pedig elutasította a válaszadást. „A hivatalos díjon felül kellett-e adnia plusz fizetséget vagy értékes ajándékot a nővérnek vagy orvosnak, vagy adományt a kórháznak?” – hangzik a következő kérdés, melyre a romániaiak 18 százaléka, azaz majdnem minden ötödik személy igennel felelt, 80 százalék nemmel, 2 százalékuk pedig nem kívánt válaszolni erre a felvetésre.

Miért nem jelentjük?

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha az emberek szerint ennyire elterjedt a korrupció hazánkban, miért nem jelentik azt az illetékes hatóságok felé. A romániai válaszadók egy harmada szerint nehéz bizonyítani az ilyesmit, és ugyanilyen arányban vannak azok is, akik szerint felesleges jelenteni, hiszen a felelősöket úgysem büntetik meg. A megkérdezettek kb. egynegyede úgy véli, hogy a korrupciót bejelentő polgárt nem védik eléggé, és szinte ugyanennyien vannak azok is, akik egyszerűen azért nem lépnek fel az ügyben, mert más sem. Egyéb okok mellett említésre méltó az is, hogy a romániaiak 17 százaléka egyértelműen nem akarna másokat elárulni, így inkább nem jelentik a korrupciós eseteket sem.

Ha valaki mégis arra adná a fejét, hogy panaszt tenne ez ügyben, a romániai válaszadók 38 százaléka a rendőrségben bízna meg leginkább, 32 százalékuk pedig a korrupcióellenes ügyészségben. Civil szervezetekhez, szakszervezetekhez és politikusokhoz a megkérdezettek 10 százaléka sem fordulna.