ENSZ: világviszonylatban csökken az éhínség, de Afrikában és Nyugat-Ázsiában egyre súlyosabb a helyzet

Világviszonylatban csökken az éhínség, de Afrikában és Nyugat-Ázsiában egyre súlyosabb a helyzet - derül ki az "Élelmezésbiztonság és táplálkozás helyzete a világban 2025" című jelentésből, amelyet az ENSZ öt szakosított szervezete tett közzé csütörtökön a világszervezet szerdai addisz-abebai Élelmezési Csúcstalálkozóját követően.

A becslések szerint a világ népességének 8,2 százaléka - körülbelül 673 millió ember - éhezett 2024-ben, ami csökkenést jelent a 2023-as 8,5 százalékhoz és a 2022-es 8,7 százalékhoz képest; a fejlődés azonban nem volt egyenletes, ugyanis Afrika legtöbb térségében és Nyugat-Ázsiában az éhezők száma tovább növekedett - írták a jelentésben.

Az ENSZ adatai szerint tavaly 638 és 720 millió közé volt tehető azoknak a száma, akik nem jutottak elegendő élelemhez. Ez középértékkel számolva 673 millió embert jelent, ami 15 millióval kevesebb, mint a 2023-as, és 22 millióval kevesebb, mint a 2022-ben regisztrált számadat.

A javulás Dél-Ázsiában és Latin-Amerikában is megfigyelhető volt, mivel az Ázsia teljes területére vetített alultápláltság aránya két év alatt 7,9 százalékról 6,7 százalékra - körülbelül 323 millió emberre - csökkent, Latin-Amerikában és a karibi térségben pedig ez az arány a 2020-as 6,1 százalékról 5,1 százalékra - körülbelül 34 millió emberre - csökkent 2024-re.

A kedvező fejlemények ellenére azonban az éhezők száma továbbra is meghaladja a világjárvány előttit, amit az elmúlt évek gyors élelmiszerár-emelkedése is befolyásolt - áll a jelentésben.

Az élelmiszer-drágulást az országok járványkezelési intézkedései, az ukrajnai háború hatásai, valamint a szélsőséges időjárás és a klímaváltozás hatásai idézték elő. Így 2020 óta az élelmiszerárak gyorsabban emelkedtek, mint az általános árszint. 2023 januárjában a különbség már elérte az 5,1 százalékot, amikor az élelmiszer-infláció 13,6 százalékos volt, miközben az általános infláció 8,5 százalék.

A legalacsonyabb jövedelmű országokban 2023 májusában az élelmiszer-infláció már elérte a 30 százalékot, így több mint 190 millió öt év alatti gyermeket sújtott az alultápláltság.

Nyugat-Ázsia és Afrika azonban óriási kihívás előtt áll a 2030-ra kitűzött célok elérésében, ugyanis a világviszonylatban kedvező változásokhoz képest Afrikában és Nyugat-Ázsiában továbbra is drasztikusan nő az éhezők száma - tették hozzá.

Afrikában 2024-re az éhezők aránya meghaladta a 20 százalékot, ami 307 millió embert jelentett, míg Nyugat-Ázsiában körülbelül 12,7 százalék volt, vagyis több mint 39 millió embert érintett.

A jelentés több intézkedést is javasol az élelmiszer-infláció hatásainak enyhítésére: pénzügyi támogatásokat a rászorulók számára, átlátható pénzpolitikát az infláció megfékezésére, valamint beruházásokat az élelmiszer-termelési kutatásokba, a szállítási és termelési infrastruktúrába, valamint a piaci információs rendszerek fejlesztését.
Ha nem történik változás, akkor az előrejelzések szerint 2030-ra 512 millió ember lesz tartósan alultáplált világszerte, ezen belül pedig 60 százalék Afrikában. Ez azt jelenti, hogy nagyon sokat kell még tenni az ENSZ második fenntarthatósági céljának, az éhezésmentes élet elérésének a megvalósításáért - figyelmeztetett az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapja (IFAD), a Gyermekalapja (UNICEF), az Élelmezési Világprogramja (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján összeállított jelentés.