Emberkereskedelem: tavaly három Szatmár megyei áldozatot azonosítottak a hatóságok

Az Országos Emberkereskedelem Elleni Ügynökség nemrégiben publikálta a tavalyi évre vonatkozó kimutatását, melyből kiderül, 2024-ben 35 százalékkal több áldozatot azonosítottak a hatóságoknak, és sajnos e bűncselekmények nem kerülik el Szatmár megyét sem.

A jelentés szerint 2024-ben 610 áldozat került be az emberkereskedelem ellen harcoló hatóságok adatbázisába, ami mintegy 35 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az ügynökség adataiból az is kiderül, hogy az áldozatok többsége (491) nő, ami azt mutatja, hogy az emberkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezetek elsődleges célpontját továbbra is a gyengébb nem alkotja. Különösen aggasztó, hogy az áldozatok több mint fele (333) még kiskorú, akiket elsősorban prostitúcióra és gyermekpornográfiára kényszerítettek.

Az áldozatok adataiból az is egyértelműen látszik, hogy a kevésbé iskolázott személyek fokozottan ki vannak téve az emberkereskedők jelentette veszélynek: a több mint 600 áldozatból 22-en soha nem jártak iskolába, 115-en csak az elemi osztályokat járták ki, 263-an pedig a nyolcadik osztály után estek ki az oktatási rendszerből. A középiskolai végzettséggel rendelkezők száma 146 volt, szakiskolát 6-an végeztek, az egyetemi diplomával rendelkező áldozatok száma pedig 26 volt, további 2 esetben nem sikerült erre vonatkozó információkat gyűjteni.

Tudni lehet továbbá azt is, hogy az áldozatok közül 307-en vidékiek voltak, akik mind az oktatás tekintetében, mind gazdaságilag kiszolgáltatottak voltak.

Számunkra fontos adat lehet emellett, hogy Szatmár a kevésbé érintett megyék között van: míg pl. Bákó megyéből 35-en váltak emberkereskedők áldozatává,  Szebenben 34-en, Brassóban pedig 30-an, addig Szatmárból származó áldozatként mindössze 3 főt azonosítottak - nyilvánvalóan ez is 3-mal több, mint amennyi az elfogadható.

Románia egyre inkább célországgá válik az emberkereskedelem terén

Bár az emberkereskedelem Romániában továbbra is elsősorban a saját állampolgárokat érinti, 2024-ben egy aggasztó tendencia kezdett kirajzolódni: az ország egyre inkább célpontjává válik más nemzetiségű áldozatok kizsákmányolásának.

A 2023-as évben még csupán 8 külföldi állampolgárt azonosítottak áldozatként, 2024-re ez a szám 24-re emelkedett. Ezek az áldozatok különféle kizsákmányolási formáknak estek áldozatul – szexuális célú kizsákmányolásnak, kényszermunkának, vagy más visszaéléseknek.

Az érintett külföldiek többsége unión kívüli országokból érkezett, mint például Banglades, Kolumbia, Pakisztán, Sri Lanka és a Moldovai Köztársaság – ez utóbbiból származott az áldozatok többsége (18 fő). Emellett kis számban európai országokból – köztük az Egyesült Királyságból, Csehországból, Horvátországból és Magyarországról – is kerültek ki áldozatok, számuk összesen hat fő volt.

A statisztikák tehát azt mutatják, hogy Románia már nemcsak tranzitországként vagy kiindulópontként van jelen az emberkereskedelmi hálózatokban, hanem egyre inkább végállomássá, célországgá válik – ez pedig új kihívásokat jelent mind a hatóságok, mind a civil szervezetek számára.

Milyen módszerekkel toborozzák az áldozatokat?

Az emberkereskedelem áldozatainak toborzása széles skálán mozog: az erőszakos, közvetlen megközelítésektől egészen az érzelmi manipulációig terjednek a módszerek. A 2024-es év adatai szerint a 610 azonosított áldozat többségét személyes kapcsolatokon vagy közvetlen interakción keresztül vonták be a kizsákmányolásba. Ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kap az internet a toborzásban – különösen a kiskorúak esetében. Az elmúlt évben látványosan nőtt azoknak a fiataloknak a száma, akiket online, közösségi médián keresztül csaltak csapdába.

A toborzók gyakran hamis ígéretekkel, romantikus kapcsolatok színlelésével vagy jól fizető munkalehetőségek ígéretével férkőznek a gyerekek bizalmába.

A digitális tér tehát nem csupán kommunikációs eszköz, hanem egyre inkább az emberkereskedelem egyik legfontosabb színterévé válik. Ennek következményeként 2024-ben emelkedtek a gyermekpornográfiával kapcsolatos esetek számai is, ami további súlyos társadalmi és jogi következményekkel jár.

A toborzó személyét illetően, a legtöbbeket ismerőseik hálózták be (209), 184 áldozat azonban ismeretlen személyek csapdájába esett. Külön elszomorító, hogy 102 személyt az élettársa szolgáltatott ki az emberkereskedők számára, 20-at pedig elsőfokú családtagjai, azaz szülei, testvérei.

Milyen céllal és hová viszik az áldozatokat?

A legtöbb áldozat szexuális kizsákmányolás áldozata lett (308), és ezzel szorosan összekapcsolódik annak a további 151 gyereknek az esete, akiket gyermekpornográfiával kapcsolatos célokra használtak fel. 95 főt munkára kényszerítettek, további 19-et koldulásra. 5 esetben bűnelkövetésre, pl. lopásra kényszerítették a behálózott személyeket, 32 fő pedig ezektől eltérő kizsákmányolás áldozata lett.

A legtöbb áldozat kihasználása itt, Romániában valósult meg: országunkban 351 személyt szexmunkára kényszerítettek, 67-et rabszolgaként tartottak, 14-et koldulásra kényszerítettek, 3-at pedig bűnözésre vettek rá. Ugyanakkor Németorszába 47-en kerültek, az Egyesült Királyságba 26-an, Olaszországba 24-en, Ausztriába 17-en, és a sort még hosszan folytathatnánk.

Túlnyomó többségük (499) érzelmi bántalmazást szenvedett el, 255 áldozatot fizikailag is rendszeresen bántalmaztak, és sajnos 146-an szexuális bántalmazásnak is ki volt téve. Sokan voltak továbbá, akiktől elvették a megkeresett pénzt, fogva tartották őket, megsemmisítették az irataikat, megvonták tőlük az élelmet és a vizet, illetve 13 esetben drogfogyasztásra kényszerítették őket, így függővé és még kiszolgáltatottabbá téve az érintetteket.

Az ügynökség közlése szerint 2024-ben 578 áldozatot a bűnüldöző szervek kutattak fel, 13-at a gyermekvédelmi igazgatóság, 9-et maga az ügynökség, 7-et különböző civil szervezetek, 3 fő pedig nemzetközi szervezeteknek köszönhetően menekült meg az emberkereskedők markából.