Elképesztő történet: ezért nem lett Presser Gábor az Elemi ösztön zeneszerzője

Különleges történetet osztott meg az olvasókkal Presser Gábor. A legendás előadóművész kis híján az Elemi ösztön című kultikus amerikai film zeneszerzője lett. A második rész bukása azonban megakadályozta a közös munkát Andy Vajnával.

• Presser Gábor megosztotta a történetét arról, hogyan majdnem az Elemi ösztön 3 zeneszerzője lett.

• Presser hangsúlyozta, a hatalom és a művészet mindig külön dimenzióban létezik.

• A művész következő nagy projektje egy átfogó kiadvány, a 'Munkakönyv', s a zenéit és a verseit QR-kódok segítségével is elérhetővé teszi.

– Szólt a telefonom, egy angol szám jelent meg. Fölvettem, és valaki azt mondja, szervusz, Andy Vajna vagyok. Azt hittem, a Kern Andris szórakozik velem, ő bárkinek a hangján képes megszólalni, és készültem elküldeni melegebb éghajlatra – elevenítette fel a sztorit Presser Gábor a kultúra.hu portál interjújában. – Akkoriban Vajna még nem volt filmbiztos, de tudtam, ki ő, és már működött egy filmforgalmazó cége Magyarországon. Még sohasem beszéltem vele, nem is ismerhettem a hangját sem. Ő pedig azzal folytatta, hogy Londonból hív. Ez a kijelzett szám alapján igaz volt... No jó, akkor ez mégsem a Kern. És azt mondta, hogy az Elemi ösztön 2-t mutatják be a hétvégén, és már elkezdték tervezni az Elemi ösztön 3-at. Hallotta a zenéimet, látta a színházban a Padlást, és azt akarja, hogy én írjam a folytatás zenéjét. Jó lenne, ha küldenék egy összefoglaló anyagot magamról. Mondtam neki, hogy nekem nincs szakmai életrajzom, ezt kicsit furcsállotta, s azt felelte, hogy neki mindenképp kéne egy. De én valamiért mindig utáltam ilyeneket írni, felvetettem, ha azzal ki lehet váltani, inkább küldenék zenét. Hogy mi jut eszembe, milyen lehetne az Elemi ösztön 3. zenéje.

A történet itt még nem ért véget, de amennyire meglepő volt az eleje, annyira váratlan lett a lezárása.

– Pár nap múlva szólt is a telefon, egy hölgy hívott kedvesen az Intercomtól, hogy készen vagyok-e a zenével – folytatta Presser. – Mondtam, még dolgozom, de majd jelentkezem. Amikor elkészültem, kiírtuk egy CD-re, amit el is küldtem neki. Eltelt egy hónap vagy kettő, csörgött a telefon. Fölvettem, hallom újra a hangot: szervusz, Andy vagyok. Azért hívlak, hogy tőlem tudd, akkorát bukott az Elemi ösztön 2, hogy nem lesz Elemi ösztön 3. De nagyon tetszett a zene, köszönöm, és kedves vagy, hogy foglalkoztál vele.

A Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas Presser Gábor úgy fogalmazott: az elmúlt évtizedekben az az egy dolog nem változott, hogy a hatalom és a művészet két külön dolog.

– Abban a korban is óriási hatalma volt a rádiónak, televíziónak, a lemezkiadóknak, pontosabban a média mindig is messze fölötte állt annak az erőnek, amit a művész képviselni tud. Bizony a művészek nagy része alkalmazkodik is, amikor a kiadója azt mondja, hogy alkalmazkodnia kell. Bizonyos szempontból az előadó-művészet mindig kényszerpálya is volt, igaz, néha a fölötte uralkodó hatalom elnevezése változott – fogalmazott a legendás művész, aki azt is elárulta, mire készül mostanában.

– Szeretném megjelentetni az utolsó tíz-tizenvalahány évben készült munkáimat egyetlen nagyobb kiadványban, aminek Munkakönyv lesz a címe. A könyvben minden vers, zene, dal hallgatható lesz QR-kódokkal, de valószínű, hogy CD-ket is belerakunk. Miközben elfogadom, hogy a publikálás módja folyamatosan változik, én azok közé tartozom, akik még mániákusan hagyni akarunk a munkánkról valami kézzelfogható lenyomatot – mondta Presser. – Azt gondolom, ha valaki ezeket a munkákat nem látja „egyben”, akkor egy csomó dolog nem biztos, hogy egyáltalán eljut hozzá. Tudom, hogy ma az a vezető trend, hogy elég egy-két dalt kiadni, mert az albumok ideje szinte lejárt. De azt is tudom, hogy sokan nagyon örülnek, ha kézbe is foghatják az úgymond terméket. Erre találtam ki ezt a „zenekönyvet”. A Munkakönyv első fejezete lesz a Versdalok. A második egy instrumentális anyag: Zenék képzelt filmekhez.


További bulvár tartalmakért keresd a blikk.hu híreit!