Elhunyt Kiss Ferenc költő, újságíró

Életének 77. évében elhunyt Kiss Ferenc költő, újságíró. Irinyben született, a sokáig elzárt kis faluban, melyre mindig büszke volt és örömmel tért vissza, amíg szüleit meglátogathatta - tájékoztat az egy-blog.com.

"Sokat mesélt arról, hogy milyen értékeket hozott szülőfalujából, mit kapott gyermek- és ifjúkorától. Középiskoláit Nagykárolyban végezte, majd magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen. Nem lett tanár, hiszen korán megmutatkozott írói tehetsége.

1968-tól a Gál Gábor Kör ifjúsági vezetője lett. 1971–73 között a Brassói Lapok belső munkatársaként kezdte pályafutását, majd a Szatmári Hírlaphoz került, ő szerkesztette a Jelen című ifjúsági rovatot. 1990-ben a Szatmári Friss Újság főszerkesztő-helyettese lett. Verseit szinte valamennyi magyar nyelvű lap közölte.

Egyetlen kötete jelent meg. A fegyverkovács beszéde címmel. Verseit a töprengés és a hétköznapi ember problémáiról való vívódás jellemezte. Azok közé tartozott, akik azt vallották, hogy verset sokan írhatnak, de a költészet líráját kevesen tudják megpengetni. A minőség volt számára az egyetlen mérce. Ismerte a nagy klasszikusokat, mércét állított és Szilágyi Domokossal együtt vallotta: „Aki alkot, visszafele nem tud lépni –/ s ha már kinőtt minden ruhát,/ meztelenül borzong a végtelen partján,/ míg fölzárkózik mögé a világ.”

Újságíróként gyakran járt falvakra, ott érezte igazán jól magát, azok között az emberek között, akik még próbálták megőrizni a régi életformát, ami évszázadokon át alakult ki és jól működött. Nyugdíjba vonulása után végleg visszavonult, végleg abbahagyta az írást, hiszen míg ő azt várta, hogy „felzárkózzon mögé a világ”, addig az egy számára idegen, elfogadhatatlan irányt vett."