Egyre többen kénytelenek külföldön munkát vállalni. Mutatjuk, mely országok iránt érdeklődnek a legtöbben

A bizonytalan gazdasági helyzet és a végeláthatatlan áremelkedések miatt Románia egyre több lakója kénytelen külföldön munkát vállalni, az egyik legnagyobb, állásajánlatokra specializálódott weboldalnak köszönhetően pedig már azt is lehet tudni, hogy jelenleg a legtöbben Németországban, Hollandiában vagy Franciaországban állnának munkába. 

A külföldi munkavállalást mérlegelők egyharmada a németországi munkák után érdeklődik, majd következik Hollandia, Franciaország, Belgium és Nagy-Britannia, a korábbi években igen keresettnek számító Spanyolország és Olaszország népszerűsége azonban visszaesett. Helyüket Írország, Ausztria, Dánia és Norvégia vette át. A legtöbben teherszállítás / logisztika / import-export területen helyezkednének el, de sokan választanák a termelést, a turizmust, az élelmiszeripart, az építkezést, a szolgáltatóipart és a mezőgazdaságot is. 

Az otthoni munkavégzés egyre nagyobb térhódításával azonban egy új jelenség is megfigyelhető: elsősorban az IT és marketing szektorban dolgozók olyan álláshirdetésekre is gyakran kattintanak, melyek külföldi ajánlatokról szólnak, azaz nyugati mércével mért bérezést feltételeznek, viszont nem igényelnek lakhelyváltást, azaz nyugati bérért dolgoznának az „itthon kényelméből”.

Érthető módon a külföldi munkavállaláshoz sok helyen kérik az nyelvtudást is. A legtöbb álláshirdetésben az angol és a német ismeretét várják el, de sok állásajánlatot kötnek a finn, a francia és a spanyol nyelv ismeretéhez is. A weboldalon közzétett ajánlatok mindemellett arra is rámutatnak, hogy a külföldi országokban munkát vállalók, ugyanazon munkakörben maradva, mint amit Romániában betöltöttek, akár itteni fizetésük három-négyszeresét is megkaphatják odakint.

A kimutatást végző platformra egyébként szeptember 1-től mostanáig több mint 10.000 álláskereső regisztrált be.

A rendszerváltás óta közel 18 ezren hagyták el végleg Szatmár megyét

Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint 1990 és 2020 között, azaz mintegy 30 év alatt nem kevesebb mint 625.361 lakó hagyta el az országot olyan szándékkal, hogy legfeljebb csak látogatóba tér majd a jövőben haza. A legtöbben nem meglepő módon a rendszerváltást követő egy-két évben emigráltak: ’90-ben nem kevesebb mint 96.929-en költöztek el, ’91-ben 44.160-an, ’92-ben pedig 31.152-en. Tévedünk azonban, ha azt hisszük, hogy a kivándorlási láz ezt követően lecsengett, hisz évente több ezren döntenek úgy, hogy végérvényesen elhagyják az országot, és máshol kezdenek új életet. Az emigrálók száma még az elmúlt öt-hat évben is meghaladta az évi 20 ezer főt, azaz tizenkét hónap leforgása alatt annyian költöznek el Romániából, mint amennyien pl. Nagykárolyban élnek.

Ami a célországokat illeti, több mint 193 ezren Németország mellett döntöttek, de Olaszországot is több mint 63 ezren választották leendő lakóhelyüknek. Több mint 50 ezren költöztek még Spanyolországba és az Amerikai Egyesült Államokba, közel 47 ezren Kanadába, 44 ezren Magyarországra, és 37 ezren Ausztriába.

A kivándorlók száma Szatmár megyében szintén 1990-ben volt a legmagasabb. A hivatalos adatok szerint akkor 3.084-en települtek át külföldi országokba. Egy évvel később számuk 1663 volt, ’92-ben pedig 1338. Ezt követően folyamatosan csökkent a Szatmár megyéből emigrálók száma, 2015 és ’19 között például folyamatosan csupán 4-500 körül mozgott a számuk. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint harminc év alatt 17.723-an költöztek el véglegesen megyénkből.

Az említett intézmény adatbázisában egyébként az ideiglenesen kiköltözők száma is elérhető, igaz, ez csak 2013-ig visszavezetve. A jelenleg elérhető adatok szerint az elmúlt közel 10 évben 1.801.516-an döntöttek úgy, néhány hónapig vagy akár évekig külföldön fognak élni és dolgozni. Szatmár megye kapcsán több mint 31 ezer ideiglenesen kitelepülőről tud a rendszer.