Egyre kevesebb nő dönt az anyaság mellett. Mi áll a háttérben?

Az Országos Statisztikai Hivatal febuárban tette közzé a 2024-es népszaporulatra vonatkozó előzetes adatokat, mely szerint a tavalyi évben 150 ezer alá csökkent az élveszületések száma Romániában, így mintegy 100 éves mélypontot érve el. Ennek alapján a clubulcopiilor.ro elemzést készített, mely egyértelműen arra mutat, hogy a nők egyre később vállalnak gyereket, sőt egyre magasabb azoknak az aránya, akik egyáltalán nem vágynak a gyermekáldásra.

Ahogyan arra az elemzés rávilágít, Romániában tartják számon a legtöbb kiskorú anyát az Európai Unióban, azonban ez a statisztika elfedi azt a tényt, hogy a fiatal és nagyon fiatal anyák száma jelentősen csökkent az 1990-es évekhez képest.

Míg 1990-ben a gyermekek 15 százalékát 15 és 19 év közötti anyák hozták világra, addig ez az arány 2023-ra 9 százalék alá csökkent. Ugyanebben az időszakban a 20 és 24 év közötti anyák aránya is a felére csökkent: míg az 1990-es évek elején ez a korcsoport volt a domináns (1992-ben 49,7%), 2023-ra már csak 19,7 százalékot tett ki.

Ugyancsak fontos számadat, hogy 2020-ban először fordult elő, hogy a legtöbb születés a 30 és 34 év közötti anyák körében történt. Sőt, a legnagyobb százalékos növekedést a 35 és 39 év közötti anyák csoportja mutatta, amely 2023-ban 174%-kal volt magasabb, mint 1990-ben.

A 40 és 44 év közötti anyák száma szintén jelentősen, 160%-kal emelkedett, de ez a csoport továbbra is viszonylag kicsi, 2023-ban a születések csupán 3,3%-át tette ki.

Egyre több a gyermektelen nő is

Az, hogy a romániai nők egyre későbbi életkorban vállalnak gyermeket, egy másik trenddel is összefügg: egyre több 35 év feletti romániai nő marad gyermektelen. 1992-ben a 35 és 44 év közötti nők csupán 10 százalékának nem volt gyermeke, 2021-re azonban ez az arány körülbelül 19 százalékra nőtt. Bár néhányan közülük később még vállalhatnak gyermeket, a szociológusok szerint többségük legfeljebb egy gyermeket fog szülni. Ebben a korban ugyanis biológiai és társadalmi okokból egyre kevésbé valószínű a többgyermekes családalapítás.

Fontos tényezők a gyermekvállalás kapcsán

A szociológusok az elmúlt időszakban jól dokumentálták azt a jelenséget, hogy a felsőfokú végzettségű nők körében a legnagyobb a gyermektelenek aránya a 35 év feletti korosztályban. Ami azonban meglepő, az ennek a trendnek a felgyorsulása az elmúlt tíz évben. Az elemzés ugyanakkor egy másik váratlan tényt is feltárt: a legnagyobb százalékos növekedés a kevésbé iskolázott nők (általános vagy középiskolai végzettséggel rendelkezők) körében figyelhető meg: míg a felsőfokú végzettségű nőknél a gyermekvállalási kedv csökkenése fokozatos volt, addig az alacsonyabb iskolázottságú csoportban az elmúlt évtizedben hirtelen jelentkezett.

Az elemzés egy másik érdekes megállapítása, hogy a gyermektelen nők számának növekedése szinte minden romániai vallási felekezetben megfigyelhető – legyenek azok ortodoxok, katolikusok, protestánsok vagy neoprotestánsok. Nem mutatható ki jelentős eltérés a két legnagyobb felekezet, az ortodox és a katolikus egyház között, és a protestáns (református, unitárius) illetve a neoprotestáns (baptista, pünkösdi, adventista) közösségek esetében is csupán minimális különbségek tapasztalhatók.

Ha a vallás nem is befolyásolja jelentősen ezt a jelenséget, a gyermektelen nők számának növekedési trendje jelentősen eltér Románia három legnagyobb etnikai csoportja között. A legnagyobb növekedés a román etnikumú nők körében figyelhető meg, ahol az arány 19 százalékra emelkedett, szemben a magyar etnikumú nőknél mért 17 százalékkal és a roma nőknél regisztrált 11 százalékkal.

A különbségek a növekedés ütemében is megmutatkoznak: míg tíz évvel ezelőtt a gyermektelen nők aránya hasonló volt a román és a magyar etnikumú nők körében, azóta a növekedés a román nők esetében kétszer gyorsabb ütemben zajlott. 

Miért nő ilyen sebességgel a gyermektelenők nők aránya?

1. Prioritások és életmód változása. Sok nő számára a gyermekvállalás elhalasztása vagy teljes elvetése a karrier, az oktatás vagy a személyes fejlődés előtérbe helyezésével magyarázható. Míg korábban az anyaság az élet természetes része volt, ma egyre több nő törekszik nagyobb függetlenségre és rugalmasságra. A fiatal felnőttek egyre később házasodnak és alapítanak családot, inkább az anyagi stabilitásra, az utazásokra és személyes élményekre koncentrálnak. Számos nő számára az anyaság már nem a legfontosabb életcél.

2. A megélhetési költségek növekedése és gazdasági bizonytalanság. A gyermektelenség növekedésének egyik kulcsfontosságú tényezője az emelkedő megélhetési költségek. Egy instabil gazdasági környezetben sok nő úgy érzi, hogy nem engedheti meg magának a gyermeknevelést, hiszen egy korábbi tanulmány szerint a gyermeknevelés költsége elérheti az 500 000 lejt. Emellett Romániában és számos más országban a nők számára nehézséget jelent a munkavállalás és az anyaság összeegyeztetése, különösen a rugalmas munkalehetőségek és a családtámogatási intézkedések hiánya miatt.

3. Termékenységi problémák és egészségügyi tényezők. Nem minden gyermektelen nő döntés alapján marad gyermektelen. Az infertilitás és egyéb egészségügyi problémák egyre gyakoribbá válnak, különösen az első terhesség későbbi életkorra tolódásával, ami csökkenti a fogamzás esélyeit. Bár az asszisztált reprodukciós eljárások, például a lombikbébi-program (IVF) megoldást nyújthatnak, ezek költségesek és nem garantálják a sikert, így sok nő számára a gyermekvállalás lehetősége korlátozott marad.

4. A megfelelő partner hiánya és a családmodell átalakulása. Egy másik fontos tényező a megfelelő partner megtalálásának nehézsége. A hosszú távú kapcsolatok ma kevésbé stabilak, a válási arány pedig folyamatosan növekszik. Egy 2020-as tanulmány szerint a romániai válások száma 1990 óta 75%-kal emelkedett. Sok nő, aki nem talál megfelelő partnert, inkább gyermektelen marad, különösen, ha nem szeretné egyedül vállalni a szülőséget. Ráadásul a hagyományos családmodell is átalakulóban van – a házasság és az anyaság már nem kötelező életút, hanem egyéni választás kérdése.

Szatmár megyében is tetten érhető a jelenség

Az Országos Statisztikai Hivatal adatai alapján készült elemzés szerint megyénkben 1992-ben mindössze 9 százalék volt azon 35-44 év közötti nők aránya, akiknek nem volt gyermekük, 2021-re arányuk 15 százalékra nőtt - igaz, ezzel még nem értük el az országos arányt, a 18 százalékot. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető az is, hogy a családok egyre kevesebb utódot vállalnak (1992: 2,5 gyerek/anya, 2021: 2 gyerek/anya).

"Ez az elemzés rávilágít arra, hogy szükség van olyan politikákra, amelyek elősegítik a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, támogatják a családokat, és olyan környezetet teremtenek, amelyben a gyermekvállalás könnyebben meghozható döntéssé válik. Amennyiben ezek az intézkedések elmaradnak, Románia nemcsak demográfiai csökkenéssel nézhet szembe, hanem elveszítheti társadalma egyik alapvető elemét is – azt az energiát, örömöt és reményt, amelyet az új generációk hoznak magukkal" - vélik az elemzés készítői.