Egy friss felmérésből kiderült, mennyi zsebpénzt kapnak a fiatalok és mire költik azt

Egy, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) által végzett felmérés szerint a tizenévesek 37 százaléka úgy érzi, szülei nem vesznek meg számukra mindent, amire vágynak, noha a szülők elegendő bevétellel rendelkeznek, hogy fedezzék a gyerekek szükségleteit.

A felmérés eredménye szerint a mai szülők sokkal nyitottabbak, ha pénzről és pénzügyekről van szó, mint az előző generáció. A szülők 46 százaléka, azaz közel fele úgy gondolja, hogy a pénzzel kapcsolatos első komolyabb beszélgetést 7-10 éves korban kell megejteni, 24 százalékuk azonban úgy véli, erre inkább a 11-14 éves kor a megfelelőbb. Az említett nyitottságot jól mutatja, hogy a mostani tizenévesek szüleinek 22 százalékával annak idején egyáltalán nem beszélgettek a pénzügyekről, kb. 30 százalékukkal pedig csak 15 éves koruk után.

Mennyi az annyi?

Azon szülők kétharmada, akik 12 és 14 év közötti gyereket nevelnek, havi 300 lejnél kevesebb zsebpénzt adnak a kamasznak, a 15 és 17 éves tinik 37 százaléka azonban már havi 301 és 600 lej közötti költőpénzt kap. S noha a megkérdezett szülők bevétele elegendő ahhoz, hogy előteremtsenek mindent, ami szükséges, a tizenévesek 37 százaléka mégis úgy értékeli, hogy szülei nem veszik meg neki mindazt, amit ő szeretne megkapni.

A felmérés során a készítők arra is rákérdeztek, hogy mire költik a tizenévesek a szülőktől kapott zsebpénzt. 51 százalékuk, azaz a tinédzserek több mint fele a városban töltött szórakozásra fordítja a pénzét, 47 százalékuk ruhákat és cipőket vásárol magának, tankönyveket, füzeteket vagy egyéb iskolai szereket pedig csak 22 százalékuk szerez be a havi költőpénzből.

Erről nem beszélnek

A felmérés eredménye szerint a szülők 19 százaléka nem szívesen beszél gyermekével a bevételekről és adósságokról, de 11 százalékuk még a befektetésekről sem. Ugyanakkor kiderült az is, hogy a családok anyagi helyzete nagymértékben befolyásolja, hogy milyen pénzügyi témákról beszélget a szülő a gyermekével: egy kisebb bevételekkel rendelkező családban pl. jóval többször kerül szóba a pénzmegtakarítás kérdése.

"A pénzről szóló, korán elkezdett beszédek nemcsak csökkentik az anyagi szorongást, hanem segítik a gyerekeket az iskolában vagy a baráti körben előforduló társadalmi nyomás, például a pénzügyi és szociális FOMO kezelésében. Amikor a szülők átláthatóan közelítenek a pénzügyi témákhoz, segítenek gyermekeiknek jobban megérteni azt a világot, amelyben élnek, és bizalmi légkört teremtenek a családban. Azok a tinédzserek, akik úgy érzik, hogy részt vesznek ezekben a beszélgetésekben, jobban felkészültek arra, hogy a jövőben felelős pénzügyi döntéseket hozzanak, és ellenálljanak a kísértésnek, hogy a társadalmi nyomásnak való megfelelés érdekében költsenek" – mondja Oana Calnegru, pszichológus. [A FOMO az angol Fear of Missing Out kifejezés betűiből keletkezett mozaikszó. Magyar jelentése: félelem a kimaradástól – a szerk.]

Érdekes megállapítás egyébként, hogy az 5000 lej alatti havi családi jövedelemmel rendelkezők több mint fele (64%) úgy gondolja, hogy van elég pénze a tisztességes megélhetéshez, mi több, 8 százalékuk szerint ez a pénz mindenre elegendő önkorlátozás nélkül. A 8000 lej feletti havi bevétellel rendelkezők szülőknek ezzel szemben mindössze 59 százaléka gondolja úgy, hogy ez a pénz elegendő a tisztességes megélhetéshez.