Egy év a háború árnyékában. Százak találtak menedékre Szatmár megyében is

Napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2022. február 24-én reggel a Szatmár.ro is rendkívüli hírként számolt róla, hogy Oroszország egy „különleges hadművelet” keretében lerohanta a szomszédos Ukrajnát, s noha Moszkva abban bízott, hogy gyorsan térdre kényszerítheti az ukránokat, a háború már tizenkét hónapja tart.

A fegyveres harcok kitörése óta közel 3,6 millió ukrán állampolgár érkezett Romániába, köztük 742.221 kiskorú. Sokak nem hagyhatták volna el legálisan hazájukat, így a zöldhatáron át menekültek: számuk megközelítőleg 5400-ra tehető. Lévén, hogy Szatmár megye is szomszédos a lerohant Ukrajnával, így magától értetődő, hogy megyénkben is rendkívüli összefogásra volt szükség ahhoz, hogy a tömegesen érkező menekülteknek segítő jobbot lehessen nyújtani.

A Szatmár megyei civil szervezetek már az első pillanattól kezdve megfeszített tempóban dolgoztak azért, hogy az ide érkező menekültek segítségre leljenek. Azonnal sátrakat húztak fel a határátkelőknél, melyekben többek között élelmiszerrel, ruhákkal, tisztálkodási szerekkel álltak a menekültek rendelkezésére, hiszen a legtöbbeknél épp csak annyi érték volt, amit hirtelen össze tudtak csomagolni egy bőröndbe.

Február 25-én összehívták a vészhelyzeti bizottságot is, melynek első döntései a potenciális szálláshelyek feltérképezésére, egy, a civil szervezeteket és segítő szándékú magánszemélyeket tömörítő adatbázis elkészítésére, a menekültek egészségügyi szűrésére (ekkor még jelen volt a koronavírus) vonatkoztak, de azonosították az ukrán nyelven beszélni tudókat is, akik segíthetnek a Szatmár megyébe érkezőkkel való kommunikációban. Mindezeken túl Nagytarnán kialakítottak egy 177 férőhelyes, sátorokból álló menekülttábort is, bár ez többnyire kihasználatlanul állt, hiszen máshol sokkal jobb körülmények között tudtak menedéket nyújtani az érkezőknek.

„A mandátumom egyik első nagy kihívása - egy héttel a kinevezésem után - az ukrajnai háborút követő ukrán menekültválság logisztikai és humanitárius kezelése volt. Példátlan élettapasztalat volt” – jellemezte ezt az időszakot évértékelőjében Radu Roca prefektus, ám kétség nélkül állítható, hogy nem csak számára, de a hatóságok és a civil szervezetek számára is korábban nem tapasztalt kihívásokat hozott ez az időszak.

A kormánymegbízotti hivatal összesítése szerint a Szatmár megyei hatóságok több mint 850 állami gondozásban érkező gyereknek segítettek abban, hogy biztonságosabb helyre kerüljenek, a megyénk területén áthaladó menekültek száma pedig meghaladta a 100.000-et. Az itt maradók közül 100-an álltak munkába szatmári cégeknél, és több mint 100 gyerek folytatta tanulmányait valamelyik Szatmár megyei iskolában.