DSP: rohamtempóban emelkedik a szerhasználó fiatalok aránya

A kábítószer-ellenes világnap alkalmából, amelyet minden év június 26-án tartanak, az Országos Közegészségügyi Intézet és a megyei közegészségügyi igazgatóságok is csatlakoztak a világszerte zajló figyelemfelkeltő akciókhoz. A cél: a drogokkal kapcsolatos problémák mélyebb megértése, a társadalom tájékoztatása, valamint a figyelem ráirányítása a kábítószer-fogyasztás rohamos terjedéséből fakadó egészségügyi és társadalmi veszélyekre.

A kábítószerhelyzetről szóló 2024-es ENSZ-jelentés szerint 2022-ben világszerte már 292 millió ember használt valamilyen kábítószert, és ez 20 százalékos növekedést jelent mindössze tíz év leforgása alatt. A becslések szerint 64 millió ember szenved droghasználathoz köthető zavaroktól, ám közülük csupán minden tizenegyedik jut el kezelésig. A nők esetében az arány még alacsonyabb: mindössze minden tizennyolcadik nő kap terápiás segítséget, míg a férfiak körében ez az arány egy a héthez.

Az európai éves jelentés riasztó tendenciára mutat rá: 2022-ben rekordmennyiségű, több mint 323 tonna kokaint foglaltak le az uniós hatóságok, ami a kábítószer elérhetőségének növekedését jelzi. Ennek következményei már az egészségügyi statisztikákban is megmutatkoznak: gyakoribbá váltak a túladagolások és a szív- és érrendszeri szövődmények. Az EU-ban a túladagolásból eredő halálozási ráta 2022-ben 22,5 haláleset volt egymillió lakosra vetítve a 15–64 év közötti korosztályban.

Románia: emelkedő esetszám, főként a fiatalok körében

Romániában ugyan a kábítószerhez köthető halálesetek aránya még mindig alacsonyabb az európai átlagnál, ám az új pszichoaktív szerek (NSP) és a többféle szer egyidejű fogyasztása különösen a fiatalok körében aggasztóan terjed. Az Országos Kábítószer-ellenes Ügynökség legutóbbi, 2024-es jelentése szerint 2023-ban 3089 sürgősségi orvosi esetet regisztráltak, ahol illegális szerhasználat szerepelt. Ez több mint 800-zal több a 2022-es adatoknál.

A leggyakrabban jelentett szerek közé tartozik a kannabisz (28,1%) és az új pszichoaktív szerek (23,1%). Opiátokat az esetek 7,3 százalékában, kokaint 8,2 százalékban, egyéb stimulánsokat pedig 11,4 százalékban használtak.

Az illegális drogfogyasztás azonban nemcsak az egyén testi és lelki egészségét, hanem jogi helyzetét, társadalmi kapcsolatait és munkaképességét is súlyosan károsíthatja. Az idegrendszeri károsodásoktól kezdve a szívrohamig vagy légzésleállásig, a drogok súlyos, gyakran visszafordíthatatlan következményekkel járnak. A gyakori intravénás szerhasználat emellett növeli a HIV, hepatitisz B és C fertőzések kockázatát, így közegészségügyi szempontból is komoly fenyegetést jelent.

Pszichológiai szinten a drogfogyasztás függőséghez vezet, amely nem „akarathiány”, hanem a központi idegrendszer strukturális átalakulása. Ez az állapot elveszi az egyéntől a választás szabadságát és az önkontroll képességét. A drogok mentális zavarokat válthatnak ki vagy súlyosbíthatnak, például depressziót, szorongást, poszttraumás stresszt vagy skizofréniát, különösen genetikai hajlam vagy traumatikus háttér esetén.

A drogfogyasztás társadalmi hatása sem elhanyagolható: növekszik a bűnözés, az iskolai lemorzsolódás, a családon belüli erőszak és a közúti balesetek száma. Az érintettek gyakran kerülnek a társadalom peremére, elveszítik állásukat, széthullanak családi kapcsolataik, és kizáródnak közösségeikből.

A drogfogyasztás tehát nem csupán egyéni döntés, hanem sokrétű következményekkel járó társadalmi kérdés. Egyre inkább összefonódó világunkban minden egyes döntés hatással van másokra is. A drogok visszautasítása nemcsak az egészség védelme, hanem az emberi méltóság és a közösségi felelősségvállalás melletti kiállás is - írja közleményében a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság.