Drónok a város felett? Mit kell tudnom róluk?

Az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt a hobbidrónok száma szerte a világon, Szatmár megyében is sokan vannak, akik rendelkeznek fotózásra, videózásra alkalmas, kis méretű quadkopterekkel.

A valódi bummja ennek valahol 6-8 éve lehetett, akkoriban még nagyon menő volt drónnal repkedni, ma már egyszerűen csak megszokott. A kisebb, olcsóbb darabokat relatíve olcsón be lehet szerezni, akik viszont nem csak hobbiból vásárolnának drónt, hanem egy professzionális eszközre van szükségük, ők, egészen mélyen zsebbe kell nyúljanak egy-egy komolyabb eszköz megvásárlásáért.

Drónozni azonban nem csak annyit jelent, hogy lemegyünk a sarki drónoshoz másfél kiló drónért és máris az égen csapatjuk a kis masinával, ennek is megvannak a szabályai, olyannyira, hogy 2021. január 1-je óta egy egységes EU-s szabályozás van érvényben, amit minden drónhasználónak be kell tartania.

Ide kattintva bárki részletesen tájékozódhat ezekről a szabályokról, de most nagy vonalakban mi is összefoglaljuk a legfontosabbakat.

Ebben Habarics Zsolt, szatmári tájképfotós volt a Szatmár.ro segítségére, aki több mint 5 éve rendszeresen drónozik, fotói közül többet már az oldalunkon is láthattak olvasóink.

Zsolt elmondta, fontos tudni, hogy a drónokat első sorban súly szerint kategorizálhatjuk: a legkisebbek a 250 gramm alatti drónok, majd következnek a 250 és 900 gramm közötti súlyú eszközök. A harmadik kategóriába a 900 gramm és 4 kg közötti drónokat soroljuk, míg a felső kategóriába a 4 és 25 kg közötti dórok tartoznak. Ez azért fontos, mert a különböző besorolású eszközökre más és más szabályok vonatkozhatnak, amelyekkel jó tisztában lenni, amikor drónt választunk.

Ami viszont minden drónra egyaránt vonatkozik, függetlenül attól, hogy mekkora a súlya, az eszköz vásárlást követő bejelentése. A drónt tehát regisztrálni kell. Ezáltal bekerül egy adatbázisba, majd az így szerzett azonosítót rá is kell ragasztani a kis repülőnkre, így mindig beazonosítható lesz, ki annak a tulajdonosa.

Jogosítványok

Ami a repüléshez szükséges engedélyeket illeti, a 250 grammnál nehezebb eszközökre, vezetői vizsga is szükséges, a kisebbekhez elég a regisztráció. A nagyobb drónok esetében azonban el kell végezni egy online kurzust, ami vizsgával zárul. Amennyiben a dróntulajdonos sikeresen abszolvál, megszerzi az engedélyt, amivel már indulhat is repülni. Viszont nem mindegy, hogy hol és mikor.

Repülni Romániában például csak nappal lehet. Éjjel drónt röptetni tilos. A kérdésre pedig, hogy hol drónozhatunk szabadon, elmondhatjuk, hogy lakott területen kívül bárhol, amennyiben az nem tiltott zóna. Az ilyenek beazonosítására viszont vannak térképek, illetve pontosan megfogalmazott szabályok is.

Lehet ugyanakkor lakott terület fölött is repülni, viszont ez már engedélyköteles. A Román Polgári Repülésügyi Hatóság jogosult ilyen engedélyeket kiállítani, illetve az alárendeltségükbe tartozó intézmények. Szatmárnémetiben például a repülőtértől kell engedélyt kérni, ha a város fölött szeretnénk drónunkat röptetni.

Amennyiben azonban engedélyt szereztünk arra, hogy lakott terület fölött röpködjünk, még mindig be kell tartanunk néhány szabályt. Például, nem repülhetünk a drónhasználatról nem értesített személyek, vagy tömegek fölé 50 méternél közelebb. Ugyanakkor 120 méternél magasabbra sem, viszont ez a szabály általánosan, minden szituációban értendő.

Ami még a repüléskorlátozást illeti, tilos drónt reptetni a repülőterek 5 kilométeres közelében, börtönök, nagykövetségek fölött, katonai létesítmények és hajók fölött, egyes természetvédelmi területek fölött, olyan területeken, ahol tilos bármilyen fotók és videók készítése, illetve olyan övezetek fölött, ahol tilos a repülés.

Drónozni tehát felelősséggel jár, viszont nem egy ördögtől való tevékenység. Amennyiben az engedélyeink megvannak, a szabályokat pedig betartjuk, nagyszerű élményekben lehet részünk, hiszen olyan perspektívából szemlélhetjük a tájat, ami nem mindenkinek adatik meg.