Deportált zajtai svábokra emlékeztek a szatmárnémeti Kálvária templomban - Képgaléria

A Kálvária templom udvara adott otthont annak a vasárnap délután 2 órakor kezdődő megemlékezésnek, amelyet a magyarországi Zajta község Német Nemzetiségi Önkormányzata és a zajtai Vitéz Gaál Lajos Kulturális Egyesület szervezett, a szatmári német közösség támogatásával, s amelyen a nyolcvan évvel ezelőtt elhurcolt zajtai deportáltakra emlékeztek.

A zajtaiak különleges módját választották az emlékezésnek: vasárnap délelőtt lovas kocsikkal indultak el a községükkel közvetlen szomszédos Nagypeleskéről a szatmárnémeti Kálvária templomhoz. Ezzel szimbolikusan idézték fel az elhurcolt sváb lakosok kényszerű utazását, hogy átérezzék az akkor elszenvedett nehézségeket.

Ahogy arról az ünnepség első felszólalója Husztiné Nagy Ágnes is említést tett, aki maga is a kocsikon érkezett meg az szatmári ünnepségre. Felidézte, hogy a fiatalokat szekerekre rakták, majd Szatmárnémetibe hurcolták, ahol az akkori MÁV Internátus (a mai CFR iskola) épületében tartották őket, mielőtt tehervagonokban indították őket a hírhedt „málenkij robotra.” Sokak számára ez a kényszermunka évekig tartott, és csak kevesen térhettek vissza. „Vajon a mostani digitális világban élő nemzedék el tudná-e viselni azokat a körülményeket, amiket átéltek az elhurcoltak?” – tette fel a kérdést Husztiné.

A megemlékezés Fanea József, a Kálvária templom német nyelvű közösségének plébánosának áldásával folytatódott, majd Keiser Stefan, az NDF (Német Demokrata Fórum) szatmárnémeti szervezetének elnöke osztotta meg gondolatait. Rámutatott, milyen méltatlan és embertelen sors jutott akkor a helyi sváb közösség tagjainak.

Huszti Róbert, a Vitéz Gaál Lajos Kulturális Egyesület elnöke személyes érintettsége révén megható beszédet mondott. Felidézte nagymamája történetét, aki a 29 elhurcolt zajtai sváb fiatal egyike volt. Elmondása szerint nagymamája két év kényszermunka után tért haza, mindössze 29 kilogrammosan. A sors kegyetlen iróniájaként említette, hogy az auschwitzi haláltábor egyik túlélője segítette le a vonatról, amikor hazatért. A kulturális egyesület elnöke hangsúlyozta: a sváb közösség fogyatkozása ellenére reméli, hogy lesznek, akik továbbadják az emlékeket, hogy soha többé ne történhessen hasonló tragédia.

Az ünnepségen jelen volt még a magyarországi Zajta község polgármestere Kosztya Zoltán is, aki több más résztvevővel egyetemben, koszorút helyezett el a Kálvária templom udvarán lévő emléktáblánál.

Az esemény a sváb házban folytatódott agapéval, ahol kötetlen beszélgetések keretében idézték fel az elhurcoltak történetét és a közösség múltját.