Csökkent a munkanélküliségi ráta Szatmár megyében

Szatmár megyében tovább mérséklődött a hivatalosan regisztrált munkanélküliségi ráta – derül ki a Szatmár Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) legfrissebb adataiból. A májusi jelentés szerint a munkanélküliség aránya 5,16 százalék volt a hónap végén, ami enyhe, 0,05 százalékpontos csökkenést jelent az áprilisi adatokhoz képest.

A hivatalos statisztikák szerint jelenleg 6.613 személy szerepel a megyei munkaügyi nyilvántartásban, közülük 717-en kapnak munkanélküli segélyt, míg a többiek, 5.896-an nem jogosultak ilyen támogatásra. Bár az összesített adatok javuló tendenciát mutatnak, a részletek továbbra is árnyalják a képet.

A vidéki térségekben jóval nagyobb a munkanélküliség

A nyilvántartott álláskeresők közül messze többen élnek falvakban, mint városi környezetben. A hivatal adatai szerint 5.261 személy származik vidéki térségből, míg 1.352 városlakó van a nyilvántartásban. Ez azt jelzi, hogy a falvakban élők körében továbbra is nehezebb a munkaerőpiacra való visszatérés, és a gazdasági lehetőségek is korlátozottabbak.

A 40 és 49 év közöttiek helyzete a legnehezebb

A korosztályos megoszlásból kiderül, hogy legnagyobb számban a középkorú, 40 és 49 év közötti lakosság érintett a munkanélküliség problémájában. Ebben a csoportban 1.734 személy keres állást, őket követi a 30–39 éves korosztály, ahol 1.432 regisztrált munkanélkülit tartanak nyilván. A legkevesebben a fiatalok közül, a 25 és 29 év közöttiek közül szerepelnek a listán – ebben a csoportban 495 személyt regisztráltak. A hivatal szerint a középkorú álláskeresők helyzete különösen aggasztó, hiszen számukra gyakran nehezebb az elhelyezkedés, főként a szakmai átképzések vagy a digitális készségek hiánya miatt.

Az alacsony végzettség továbbra is hátrány

A munkanélküliek képzettségi szintje szintén rávilágít a térség gazdasági és oktatási kihívásaira. A nyilvántartott álláskeresők több mint fele – pontosan 56,83 százaléka – semmilyen, vagy legfeljebb elemi iskolai végzettséggel rendelkezik. Az általános iskolai végzettségűek aránya 30,09 százalék, míg a szakmunkásképzőt végzettek csoportja csupán 5,67 százalékot tesz ki. A középiskolát végzettek aránya mindössze 5,55 százalék, a felsőfokú diplomával rendelkező álláskeresők aránya pedig még ennél is alacsonyabb, 1,41 százalék. A posztliceális képzésben részt vett személyek a statisztika mindössze 0,45 százalékát képviselik.

Ezek az adatok azt mutatják, hogy a megye munkanélküli lakosságának jelentős része alulképzett, ami nagyban megnehezíti számukra a munkaerőpiacra való visszajutást, különösen a magasabb szakképzettséget igénylő szektorokban.

Többségük nehezen, vagy nagyon nehezen elhelyezkedő kategóriába tartozik

A munkaügyi hivatal a regisztrált személyeket az elhelyezkedési esélyeik alapján különböző kategóriákba sorolja. Az úgynevezett "profilozás" alapján a nyilvántartott munkanélküliek többsége a nehezen elhelyezkedők közé tartozik. Jelenleg 2.020 személyt soroltak a „nagyon nehezen elhelyezkedő” kategóriába, további 3.320 fő pedig a „nehezen elhelyezkedő” csoportba került. 1.245 személy közepes esélyekkel rendelkezik a munkaerőpiacon, míg mindössze 27 főt tartanak nyilván „könnyen elhelyezkedőként”. A hivatal szerint ezek az arányok szoros összefüggésben állnak a képzettségi szinttel, a szakmai tapasztalattal, valamint a munkaerőpiaci igények változásaival.

További intézkedésekre van szükség

Bár a statisztikák szerint minimálisan javult a megye munkaerő-piaci helyzete, az adatok arra is rávilágítanak, hogy továbbra is jelentős a strukturális munkanélküliség. Az AJOFM folytatja a különféle programokat, képzéseket és támogatási formákat annak érdekében, hogy minél többen találjanak visszautat a munka világába, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra, a vidéki lakosságra, valamint az alacsony végzettségű személyekre.