Csak mértékkel a karácsonyi nagy vásárlásokkal. 2023 nehéz év lesz a közgazdász szerint

Diósi Lászlót, a Romániai Magyar Üzletemberek Egyesületének elnökét, közgazdászt arról kérdeztük, hogy mikor tetőzik Romániában az infláció, mire számíthatunk a jövő évben, illetve mit tehetünk, hogy kivédjük az inflációs hatásokat?

Az infláció nem helyi probléma, hanem európai és globális szintű. Nem különül el csak egy országra, azaz nem romániai specifikum, tért ki a közgazdász. A korábbi inflációval ellentétben a mostani annyiban különbözik, hogy itt az energia- és üzemanyag árak emelkedése jelenti a fő gondot, s ezek nagyon hamar beépültek a fogyasztási árakba. Az infláció egyenlőre felszálló ágban van, azaz rövid időn belül nem fog csökkenni. A jegybanki előrejelzések szerint az év végére 16,3 százalékos lesz. És még jövőre sem lesz sokkal kevesebb, majd 2024-ben várható, hogy egy számjegyűvé enyhül. Az EU sincs könnyebb helyzetben: idén 8,5 %-os infláció várható év végéig és jövőre is 7 %-os inflációt jósolnak. Amerikában viszont már tetőzni látszik az infláció, s ez várhatóan átgyűrűzik majd Európára is.

Románia gazdasági növekedése is megtorpan jövőre
Miközben idén a Világbank egy 4,6-5,8 %-os növekedést jelez előre Romániának, addig 2023-ban 1,5-3%  közötti növekedés várható. Az EU országainak átlagos gazdasági növekedése is jelentősen visszaesik a jövő évben, átlagban 0,3% várható, sokak esetében még az 1%-ot sem fogja elérni, Németországban pedig recesszió, azaz visszaesés várható. Ez persze hatással lesz a Nemétországhoz és az EU többi nagy gazdaságához ezer szállal kötődő román gazdaságra is, tért ki az RMÜE elnöke.

Stagfláció lesz jövőre
Diósi László kifejtette, hogy egy közgazdasági kifejezés van most divatban: a stagláció - a stagnálás és az infláció összevonásából alakult ki. A gazdaság általában ördögi körként működik: ha a gazdaság növekedik, nő a felhasznált alapanyagok mértéke, nő a kereslet, így csökkennek a készletek, ami maga után vonzza, hogy megnő ezeknek az ára is, tehát a növekedés inflációt generál.  Ha megnő az árszínvonal az rontja a versenyképességet visszaesik a kereslet, csökken a növekedés ezzel visszaesnek az árak, vagyis csökken az infláció.

Ezzel szemben az előrejelzések szerint 2023-ban még tovább tart az EU-ban az infláció magas mértéke, amihez viszont a gazdasági növekedés megtorpanása párosul, azaz stagfláció, ami nagyon veszélyes gazdasági jelenség, mert a szokásos jegybanki és kormányzati eszközök nem hatásosak ebben az esetben és fennáll egy elhúzódó válság veszélye, részletezte Diósi László.
Romániában remélhetőleg az EU-s források hatékony lehívása pozitív hatással lesz a megélénkülő beruházásokon keresztül a gazdaságra, s ez majd enyhít a nehéz 2023-2024-es időszakon.
A mostani gazdaságunk jórészt a fogyasztásra alapul. Ha az infláció miatt a fogyasztás mértéke csökken, azaz első lépésben az olcsóbbikat vesszük, aztán pedig egyre kevesebbet költünk, az is a gazdaság visszaesését eredményezi.

Mikor tetőzik az infláció
Azon kérdésünkre, hogy mikor várható az infláció tetőzése, illetve annak csökkenése, nem kaptunk megnyugtató választ. Hiszen jövő év elején még biztos, hogy tartja magát az infláció, s közepétől, illetve a harmadik negyedévben várható annak enyhülése. Ebben továbbra is főleg az energia- és üzemanyag á valamint a nyersanyagárak a ludasok.
Ugyan a minimálbér 17,6%-kal, a nyugdíjak 12,5-kal növekednek, de az alkalmazottaknak csak mintegy 25 %-a kapott érzékelhető fizetésemelést a statisztikák szerint, ez pedig nem követi az infláció mértékét, tudtuk meg Diósi Lászlótól. Azt is hozzátette, hogy ennek következtében már idén is csökkent és jövőre is csökkenni fog a megtakarítások abszolút értéke, azaz kevesebbet fog a lakosság megtakarítani. Ezzel párhuzamosan a bankok betéti állomány is csökken, amit jellemzően fogyasztásra fordítunk.
Ha idén nehéz volt, akkor jövőre kicsit könnyebb lesz, de a gazdasági fellélegzést csak a 2024-es év fogja elhozni.

Egyre több csődeljárás lesz
Az infláció hatással van a banki kamatokra is. A hitelkamatok már jelentősen növekedtek, aminek két negatív hatása is lesz. Egyrészt nagyon lecsökken az új hitelek száma, sokkal kevesebb új hitelt tudnak majd felvenni az emberek és vállalkozások. Másrészt, a már hitelt felvettek sokkal nehezebben fogják tudni fizetni a megnövekedett részleteket. Ez pedig annyit jelent, hogy egyre több csődeljárás indul majd el és a magánszemélyek közül is sokan fizetési nehézségekkel fognak küzdeni.

Karácsonyi déjá-vu-érzés
Diósi László elmondta, hogy idén is az várható akárcsak a 2008 végén kezdődő nagy gazdasági válság idején, amikor karácsonykor volt a legnagyobb forgalom és kereskedelmi, fogyasztási bevétel. Mindenki eszetlenül vásárolt mindent, ezért akár még hitelt is felvettek a karácsony szellemében. Úgy gondolkodtak, hogy a pénz úgy is romlani fog, s még a régi áron tudják beszerezni a dolgokat. Amit aztán a következő év elején egy nagy fogyasztási visszaesés és sokkal erősebb követett. Nincs ez másként most sem. Ugyan nagyon magas az infláció és válság van, viszont karácsony előtt ismét beindult a vásárlási láz, megemelkedett nagymértékben a forgalom. Mindenki igyekszik megvásárolni azt amire úgy gondolja, hogy szüksége van, félve attól, hogy jövőre még drágább lesz. A hitelfelvétel is megnőtt. Persze értelemszerűen ezt jövő év elején egy nagy fogyasztási hullámvölgy fogja követni ami a gazdaság visszaesését fogja eredményezni a fogyasztásorientált román gazdaságban.

Túlélési praktikák infláció ellen
A szakember mindenképp a takarékoskodást, az átfontolt fogyasztást ajánlja. A megfontoltság ebben az időben elengedhetetlen. Mindenki jól gondolja át a saját költségeit, a felesleges kiadásokat le kell faragni. Meg kell nézni, hogy lehet úgy takarékoskodni, hogy az ne menjen a mindennapi komfortérzet rovására. Ez akár egyszerű dolgokban is megnyilvánulhat. Szó szerint vezesse a költségeket, ha van olyan, ahol a pénz elúszik fölöslegesen, azokat a kiadásokat meg kell szüntetni. Nagyon egyszerű dolgoknál nagyon sokat is lehet spórolni.
Egy hétköznapi példát mondott a közgazdász: ha valaki például naponta egy 5-6 lejes kávét iszik meg valahol, akkor munkanapokat számolva havonta 120 lejt költ erre, ami ha otthon készíti el, akkor 1 lejbe került naponta, azaz egy hónapban 20 lej.

Fotó: RMÜE Facebook oldala