2017. június. 29., csütörtök
Névnap:
2008-01-06 12:26:41• hírek • Szatmar.ro

Gyógyulási fázis - A két kapcsolat közötti kapcsolat

parok23A két komoly kapcsolat közötti kapcsolat mindkét partner számára csapdákat tartogat.

A gyógyulási fázis az, amelyről úgy gondolják, hogy két komoly kapcsolat közötti kapcsolat. Természetesen nem zárod ki annak lehetőségét sem, hogy lehet éppenséggel az adott egyén lesz életed nagy szerelme, de alapjában véve szkeptikus vagy és úgy gondolod, hogy nem állsz még készen arra, hogy újból elkötelezd magad.

Te valójában valami mást keresel: a szakítás utáni öntisztelet helyreállítását és az egyedüllét elkerülését. Ez a kapcsolat egy pillanatnyi megoldást biztosíthat abban a helyzetben, mikor túlságosan összezavarnak a múlt a dolgai és még nem állsz készen az új dolgokra sem.

Csapdák között fejlődsz

Az ilyen fajta kapcsolatok mindkét partner számára csapdákat tartogatnak. Azon elmélkedsz, hogy vajon kihasználod az illetőt saját gyógyulásod érdekében, és talán értesítened kellene őt, hogy a kapcsolatnak nincs jövője, de érdemes egyáltalán belebonyolódnod egy ilyen kapcsolatba, vagy csak azon veszed észre magad, hogy te is partnered összetört szívének darabjait szeded össze.

Egyesek átéltek már ilyen eseteket. A férfit nem rég hagyta ott barátnője, amellyel egy három éves kapcsolatot hagytak hátuk mögött, és rá két hétre már egy másik lánnyal randizott. A lány nem ismerte a férfi múltját és nem is szerzett tudomást róla, talán csak két – három hónap után. De nem érdekelte. Öt hónapot jártak együtt, kötelezettségek és harag nélkül. Szétváltak és mindenki követte saját útját.

Az őszinteség alapszabály egy ilyen kapcsolatban, még ha sokszor fájó is lehet. Akárhogy is csűrnénk, csavarnánk a dolgokat csak fáj, mikor rájövünk, hogy a mellettünk levő személy nem tud szeretni, a volt kapcsolatából származó okok miatt. A tisztességes az lenne, hogy megmondjuk őszintén, hogy nem vagyunk képesek többre, de még tisztességesebb lenne az, hogy ne zárjuk el magunkat teljesen partnerünktől, mert sohasem tudhatjuk, hogy mi történhet. Habár szenvedünk a friss sebek miatt, lehetséges, hogy pont a mellettünk lévő személyben fogjuk megtalálni lelki társunkat.

Helyes dolog felhasználni a másikat saját gyógyulásunk érdekében? Egyesek szerint a szerelemben és háborúban minden megengedett. Mikor elhagynak, annyira szenvedsz, hogy elfelejted a morális kritériumokat. Úgy tűnik, hogy ami veled történt, az rosszabb, mint a világ vége, tehát utánad a vízözön! És akkor az első utadba kerülő egyén biztos áldozat szerepét tölti majd be, akin kitöltheted összes szenvedésedet és sértett büszkeségedet. Nyilvánvaló, hogy ez a dolog helytelen és nyilvánvaló, hogy erkölcstelen! De a szenvedés előtt semmi sem fontosabb saját személyünknél és a többiek semlegessé válhatnak előttünk.

Konklúzió helyett

A szakértők szerint egy szakítás, illetve egy válás után, próbáljunk meg egy kis időt adni magunknak, amelyben elgondolkodhatunk azon, hogy mi nem működött előző kapcsolatunkban és talán rájöhetünk arra is, hogy mire vágytunk igazán. Ez nem azt jelenti, hogy ha belebonyolódsz egy alkalmi kapcsolatba, nem fogsz válaszokat találni.

Számos esetben lehetséges, hogy pont a gyógyulási időszakban bukkansz rá a válaszokra, talán akkor megérted majd mi történik körülötted és megpróbálsz tovább lépni és fejlődni és nem reagálod majd túl a szakítást. Az élet megy tovább, és ami nem öl meg, az csak erősebbé tesz. Ettől függetlenül nem szabad feladni a reményt, hogy talán majd jön valaki, aki meggyógyít és eltüntet majd minden szenvedést.

Nem szép dolog felhasználni egy embert saját céljaink elérése érdekében, de megmondhatjuk neki első perctől, mit érzünk, és így nem verjük át. Minden kapcsolatban meg kell találnod azt az egyensúlyt, amely által őszinte lehetsz saját magadhoz és a melletted levőhöz is. Néha túl sok fájdalmas, vagy boldog pillanaton kell átesnünk, ahhoz, hogy igazából megérthessük ezt.

A tapasztalat mindennél fontosabb. Egyszer elérkezünk majd egy olyan pontra, amikor majd eszünkbe jut, hogy sok mindent másképp csinálhattunk volna. Hogy amit a legtöbbször elrontottunk az volt, hogy nem gondolkoztunk az elénk táruló perspektívákban, nem voltunk elég értelmesek ahhoz, hogy elképzeljük mi minden várhatott volna ránk.

Lehet akkor, jobban értékeltük volna a mellettünk lévő embert és nem kellett volna átélnünk sem a boldog, sem a szomorú tapasztalatát a kapcsolatok közötti kapcsolatnak…

Szelényi Anna

Facebook hozzászólás:
Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: