2017. június. 26., hétfő
Névnap:
2007-11-30 21:21:58• hírek • Szatmar.ro

Miért szeretjük a dísznövényeket

A dísznövények mindig is fontos kelékei voltak az ember életének.

Több mint 5000 évvel ezelőtt, a kínaiak cserepekben és edényekben tartottak különböző növényeket, amelyeket bevittek a palotákba, abból a célból, hogy díszítsék azt. A lehetőség, hogy ilyen növényeket tartsanak, a luxus és a pompa jele volt, ezért csak a gazdagok tartottak házaikban dísznövényeket.

Japánban, a dísznövények körül misztikus legendák keringtek, mint például a kan-non-cizu pálma, amelyről azt tartották, hogy a fény istennőjének a növénye. A legendában mai napig hisznek a Japán lakosok.

A dísznövények mindig is fontos kelékei voltak az ember életének. A babiloni Szemirámisz kertjében rengeteg szebbnél szebb dísznövényről tesznek említést. Salamon király is, az egykori izraeli vezér, maga is tehetséges kertész volt aki előszeretettel gondozta palotája dísznövényeit. Ő kérte azt, hogy a jeruzsálemi Nagytemplomot díszítsék fel növényekkel. Ismerte a növényfajokat és értett ezek szaporításához.

Az egyik legrégebbi kép amely cserépben található növényt ábrázol, egy freskón található a Deir el Bahri nevű templomban, Téba mellett. A templomot Hatshepsut királynő tiszteletére emelték a Ókori Egyiptomban, időszámításunk előtt 1490 és 1468 között.

Az indiaiak nagy fontosságot tulajdonítottak a dísznövények tartásának. A hindu törvények szerint, vétség számba ment, ha valamely arisztokrata nem tartott otthonában dísznövényeket, melyeknek kötelező eleme volt az orchidea. A mulasztást olykor súlyos vétségnek tartották és kellőképpen büntették.

Az ókori Görögországban a dísznövényeket nagyon szigorú szabályok szerint helyezték el. A fajokat szabályszerűen csoportosították és mai napig fennmaradt ezafajta dekorációs szokás az ablakok, a lépcsők és belső kertek esetében a meditarrán országokban.

A régebbi időkben az emberek előszeretettel tartottak növényeket házaikban, megóvva őket a tél hozta hidegtől. A történelem folyamán igyekeztek minél különlegesebb fajokat begyűjteni, ám sokszor ezek a gyűjtések kudarcot vallottak, mivel vannak növények amelyek nem tudnak akalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A növények „vándorlása” a legtöbb esetben misszionáriusok és követek révén valósult meg.

A dísznövények tartásának nálunk is van hagyománya. Európában a középkorban, a szerzetesek voltak az elsők akik kutatásokat végzetek a cserépben tartott növények kezelésével kapcsolatban. A szerzeteseket elsúsorban ezeknek a növényeknek a gyógyító hatása és a kulináris alkalmazásai érdekelték, míg díszfunkciójukkal nem igazán foglalkoztak. Azt is mondhatnánk, hogy a dísznövények ebben a korszakba elvoltak hanyagolva.

A művészetben bekövetkezett reneszánsz a dísznövényeket is előtérbe helyezte. Ebben a korszakban nagyon sok ókori szokást újra felelevenítettek, így ezek a cserépben tartott növények ismét díszítőelemeivé váltak a beltereknek.

Sokan azt hiszik, hogy dísznövény alatt, egyetlen fajcsoportot értünk, amelyeket kizárólag dekorációs célra alkalmaznak. Ez cseppet sincs így. A lakások díszei a növényvilág számos, ezer meg ezerféle fajtáit vonultatják fel. Az viszont igaz, hogy ezek a növények leginkább a földgolyó melegebb éghajlati öveiből származnak.

Az egzotikus növények iránti kereslet együtt nőtt az új földrajzi felfedezésekkel. A nagy földrajzi felfedezések által nem csak haszonnövényeket, hanem dísznövényeket is hoztak a felfedezők. A dísznövények tartása sok figyelmet és gondoskodást igényel. A felfedezők által szállított növények legtöbbször nem élték túl a szállítást. Ebben a témában a legnagyobb felfedezést Nathaniel Ward angol kertész üvegháza jelentette, aki 1834-ben az általa épített kis üvegházakban lehetővé tette a növények biztonságos szálítását. A növényeket lezárta egy üvegdobozban amelyben termőtalaj volt. Így kialakult egy mikroklíma, kellő hőmérséklettel és páratartalommal, amely lehetővé tette, hogy a növények kibírják az utazást.

A legnehezebben tartható dísznövények az orchideák voltak, emiatt igen nagy kincsnek számítottak. Kezdetben a magvakat próbálták elhozni, de mivel ezek túl kicsik és nincs tápértékük, az európai talajban nem tudtak megfoganni. A XIX. század végéig az orchideák körül igazi legendák keringtek. A francia Noel Bernard 1899-ben észrevette, hogy az orchidea magvai csak egy bizonyos gombafaj jelenlétében kelnek ki, amelyek az anyanövény talajában találhatóak.

Az igen nagyszámú növényfajták meghonosításával, lehetővé vált ezek megismerése és a lakásokban való tartása. Manapság is rengeteg lakásban találunk szobanövényeket, sőt inkább azt mondhatnánk, hogy kevés az a lakás vagy talán nincs is olyan ahol ne lenne legalább egy két cserepes növény. A dísznövények kellemes hangulatot kölcsönöznek a környezetünknek, gyakran látjuk irodákban, rendelőkben és bevásárlóközpontokban.

Esztétikai hatásuk mellett, nagyon hasznos mellékhatásuk, hogy oxigént termelnek, így ha a hálószobában sok növényt tartunk az alvás is kellemesebb az oxigénben dús levegő miatt.

Arról, hogy milyen dísznövényt érdemes, vagy milyet szabad tartani, fölösleges beszélni. Minden növény szép a maga módján, ha az megfelelően van gondozva, mindössze arra kell ügyelni, hogy ne okozzon allergiát valamelyik családtagnak.

Bármilyen növényt tarthatunk lakásunkban, amelyről úgy gondoljuk, hogy hozzájárulnak a lakás díszítéséhez, kellemes hangulatot kölcsönözve ezáltal.

Szelényi Anna

Facebook hozzászólás:
Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: