Ciolacu: Románia nem engedheti meg magának 230 millió eurós uniós helyreállítási forrás elvesztését

Marcel Ciolacu miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy azért nyújtották be a kormánypártok vezetői a parlamentbe a bírák és ügyészek nyugdíjazásával kapcsolatos törvénytervezetet, mert Románia nem engedheti meg magának 230 millió eurós uniós helyreállítási forrás elvesztését.

Hozzátette, hogy a jogszabályjavaslat célja a nyugdíjasok közötti egyenlőtlenségek megszüntetése, a járulékfizetés és a nyugdíjkorhatár tekintetében egyaránt. Ennek megfelelően a nyugdíjkorhatár 65 év lesz 'mindenkinek, beleértve a >>különleges<< nyugdíjasokat is' - írta a bejegyzésében.

Ciolacu reményét fejezte ki, hogy 'a román társadalom egyik legnagyobb sérelmére választ adó' törvényt a koalíció közös jelöltje, Crin Antonescu fogja majd államfőként kihirdetni.

A képviselőház házbizottságának keddi döntése szerint sürgősségi eljárással vitatja meg a parlament a bírák és ügyészek nyugdíjazásával kapcsolatos törvénytervezetet.

A képviselők április 15-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat, a szakbizottsági jelentéseknek 23-ig kell elkészülniük.

A tervezetet első házként a képviselőház, döntő házként a szenátus vitatja meg.

A kormánypártok kedden nyújtották be a parlamentbe a bírák és ügyészek nyugdíjazásával kapcsolatos törvénytervezetet.

A jogszabályjavaslat szerint 2026. január elsejétől a bírák, ügyészek, az alkotmánybíróság tagjai, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság segédbírái, valamint a jogi szakértői személyzet tagjai akkor vonulhatnak nyugdíjba és részesülhetnek szolgálati nyugdíjban, ha a szolgálati idejük kizárólag ezekben a beosztásokban elérte a 25 évet és betöltötték a 48 évet.

A tervezet függeléke szerint a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatára 2026-tól 2029-ig évente hat hónappal emelkedik, és 2029-ben eléri a 49 évet és hat hónapot; 2029-től évente egy évvel emelkedik, és 2045-ben eléri a 65 évet. A nyugdíjra jogosító szolgálati idő 25 év marad.

A jogszabályjavaslat szerint a nyugdíj összege a nyugdíjbavonulás időpontját megelőző utolsó 48 hónapban kapott havi bruttó juttatások (bér és bérpótlékok) átlagának 65 százaléka a jelenlegi 80 százalék helyett. Az összeg nem haladhatja meg a nyugdíjbavonulás időpontját megelőző hónapban kapott nettó jövedelmet.