Mit gondolnak a politikusok az alkotmánybíróság döntéséről. Megszólalt Kereskényi Gábor is

A román alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-én lebonyolított első fordulójának eredményét, és elrendelte a teljes választási folyamat megismétlését, miután a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította, hogy a választás eredményét nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi beavatkozás befolyásolta. A döntét minden politikus másként fogadta, s saját vérmérséklete szerint nyilatkozott. Megszólalt a közösségi médiás felületén Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere is.

Marcel Ciolacu román kormányfő "az egyetlen korrekt megoldásnak" nevezte a román alkotmánybíróság (CCR) pénteki döntését, melyben érvénytelenítette a romániai államfőválasztás első fordulóját, és elrendelte a választási folyamat elölről kezdését. Elena Lasconi a demokrácia lábbal tiprásának tartja a CCR határozatát. Rámutatott: ebben a helyzetben nagyon fontos az új parlamenti mandátumok érvényesítése, egy Európa-párti többség kialakítása. Egy Európa-párti kormány kinevezése jó jelzés lenne a gazdasági szféra és a külföldi befektetők irányába is - mondta.

Elena Lasconi, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) második fordulóba bekerült elnöke ezzel szemben úgy nyilatkozott, a választások második fordulóját meg kellett volna tartani, és a CCR döntésével "lábbal tiporta a demokráciát". Kijelentette: a döntés hatására összeomlik a gazdaság, ez tönkreteszi a demokráciát és anarchiába sodorja az országot. "Tiszteletben kellett volna tartani a román nép akaratát" - jelentette ki Lasconi, hangsúlyozva, hogy nem lehet semmibe venni 9 millió választópolgár akaratát. "Mélységesen elítélem, ami ma történt" - mondta az USR-elnök, aki szerint a CCR döntése törvénytelen, erkölcstelen és a demokrácia alapját, a szavazást zúzza szét. Közölte, hogy nem adja fel a harcot, továbbra is védelmezni fogja a demokráciát.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) államfőjelöltje és korábbi elnöke, Nicolae Ciuca Facebook-oldalán azt írta, az alkotmánybíróság döntése példa nélküli a romániai demokrácia történetében, és nehéz próbatétel az ország demokratikus intézményei számára. Hangsúlyozta: ebben a helyzetben higgadtságot, egységet és érettséget kell tanúsítani, és az ország érdekeit, a demokratikus értékek védelmét kell előtérbe helyezni.

Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke szerint az alkotmánybíróság döntését tiszteletben kell tartani, mivel a választások törvényességét megkérdőjelező vádak alapján hozták. Facebook-oldalán közölte: világosan meg kell magyarázni a döntés okait, hogy ne sérüljön a választási folyamatba vetett bizalom. Aláhúzta: az általa vezetett politikai alakulat "a törvény pártján" áll, támogatja a stabilitás fenntartását, ezért nyugalomra intett, és az agresszív retorika mellőzését kérte.

George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke úgy nyilatkozott, hogy "államcsíny" van folyamatban, és arra kérte szimpatizánsait, hogy ne vonuljanak ki az utcára, ne engedjenek a provokációnak, mivel a jelenlegi rendszernek a demokrácia szabályai szerint kell megdőlnie.

Nyugalomra intett Anamaria Gavrila, az elnökválasztás első fordulójában első helyen végzett Calin Georgescut támogató Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke is. A román parlamentbe frissen bekerült politikai alakulat elnöke arra kérte híveit, ne alkalmazzanak erőszakot, meggyőződése, hogy végül győznek. "Senki és semmi nem tud megállítani" - írta a politikus.

Kereskényi Gábor Szatmárnémeti polgármestere eképp vélekedik a történtekről: "A tisztességes és szabad választások megszervezésének biztosítására hivatott intézmények sorozatos baklövései a szakadék szélére sodorták Romániát. Képletesen szólva a fülünk mellett süvített el a golyó. Az elnökválasztás elhalasztásával és az első forduló eredményének érvénytelenítésével lélegzetvételnyi időhöz jutottunk. Gyorsan eltelik ez a 3 hónap, és ha nem tanulunk a leckéből, azt kockáztatjuk, hogy a mostani hibákat megismételjük és csak későbbre halasztjuk egy szélsőséges elnök beiktatását. Mi hát a teendő? Először is fel kell állítani egy demokratikus kormánykoalíciót, amelyben a partnerek tisztességesen játszanak, és egyik tagot sem dobják át a kerítésen csak azért, mert az egyik partner ellenőrizni akarja a fejlesztési forrásokat. De véleményem szerint az alkotmány is reformra szorul, Romániának parlamentáris köztársasággá kell válnia, egy olyan országgá, amelyben a parlament szerepe sokkal hangsúlyosabb. Látjuk ugyanis, hogy rendkívül kockázatos Romániát egy ember kezére bízni. Egy erős parlament lenne a garancia arra, hogy az állam demokratikus marad, hogy Románia nem csúszik le egy veszélyes lejtőn."