Sok oldalról mutatkozott meg a népi hagyományőrzés a Borókánál 2022-ben is

A Borókagyökér Egyesület nem csak a tárgyi kultúra, de a hagyományőrzés és a gasztronómiai kultúra művelője és éltetője megyénkben. Ennek pedig egyik legjelentősebb eszköze az oktatás, az örökölt tárgyi tudás továbbadása.

Annak érdekében, hogy dolgozni lehessen, a haladás pedig tetten érhető legyen, szükség volt jól felszerelt műhelyekre, minőségi alapanyagokra, valamint egy komoly szakembergárdából álló oktatói csapatra, melyek együttese teszi oly magasra a mércét, és ismertté az egyesület nevét határon innen és túl. Ugyanakkor mindezek megvalósítása különböző pályázatok nélkül nem valósulhatna meg, hiszen nagyon sok anyagi támogatásra van szükség ahhoz, hogy mindez így összeálljon.

Az egyesület az utóbbi években sok ízben támaszkodott a Csoóri Sándor Alap, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, Nemzeti Együttműködési Alap, valamint a Communitas Alapítvány támogatására, melyeknek köszönhetőn valódi értéket teremtettek megyénkben.



Csak hogy példákat is kiemeljünk: másfél éve szervez népzenei oktatást Szatmárnémetiben az egyesület, éppen a Csoóri Sándor Alap egyik pályázatának köszönhetően. Ez a pályázat fedezte a hangszervásárlást, az oktatók tiszteletdíját és utaztatását is. Az eredmények pedig mára szemmel láthatóak. Sikerült eljutni oda, hogy azok az ifjak, akik itt népzenét tanulnak, ma már be mernek állni a táncházak muzsikusai közé, azokkal együtt zenélni. „Ez azért nagy szó, mert Szatmáron nem igazán létezik népzenei utánpótlás, Nagykárolyban igen, de kimondottan Szatmáron nem. Vannak olyan elsős, másodikos gyerekek, akik ügyesek, tehetségesek, és már ki mernek állni egy-egy népdalcsokorral, büszkék vagyunk rájuk” – fogalmazott Szejke Judit, az egyesület vezetője.

De nem csak a népzenei oktatásban ér el sikereket az egyesület, hiszen a rendszeres, hagyományos kézműves mesterségeket oktató képzéseknek köszönhetően a nemezelésben, a kosárfonásban, de a népviselet-készítésben is remekelnek a szatmáriak, sőt januártól egy varró kurzus is indul a Lépésházban.

Sikerült idén kialakítani és leszigetelni különböző műhelyeket is, sőt, a kosaras képzéshez az alapanyagot is helyben sikerül megtermelni, amely a Bethlen Gábor Alap egy régebbi pályázatának köszönhetően valósulhat meg.



„Ahhoz, hogy egy ilyen sokszínű paletta létrejöhessen, a helybeli oktatókat volt szükség tovább képezni, mélyíteni tudásukat, bővíteni ismereteiket. Olyan oktatókra volt szükség, akik közel vannak, be tudnak járni és rendszeres munkát tudnak folytatni. De közben számos olyan magyarországi kézműves is ellátogat időnként hozzánk, akik saját hazájukban is komoly szakmai elismerésnek örvendenek, ez által pedig egyesületünk saját mesterei is fejlődni tudnak” – tette hozzá Szejke Judit.

A Csoóri Sándor Alap jóvoltából idén is folytatódott a Mester és inasa képzés. Ezeknek a programoknak az eredménye a Sepsiszentgyörgyön megrendezésre kerülő Vándorlegény Országos Gyermek és Ifjúsági Népi Kézműves Kiállításon való szereplés volt, ahol több ifjú inas is bemutatkozhatott munkájával, kimagasló helyezéseket elérve, arany, bronz és rézoklevelekkel térve haza, de a Szatmár Megyei Falugazdász Egyesület is díjazta őket, illetve maga az egyesületet is gyémánt oklevéllel díjazták az ifjúsági utánpótlással való foglalkozásért.

„Ennek a programnak volt köszönhető az is, hogy sikerült felkérni Varga Erzsike nénit, hogy továbbadja azt a tudást, amit ő összegyűjtött hosszú éveken át. Idén Szatmárnémetibe látogatott, ahol a muszujkészítést tanította az érdeklődőknek” – magyarázta az egyesület vezetője.



Összességében tehát elmondható, jó az irány, eredmények vannak bőven, működnek a pályázatok, az egyesület munkájára pedig kifejezetten nagy igény mutatkozik Szatmár megyében. A tapasztaltabb kézművesek mellett a fiatalok is nagy érdeklődést mutatnak az egyesület által kínáltak irányába, legyen szó kézműves-, gasztronómiai-, vagy épp népzenei képzésekről.