Bolojan: Románia számára elkerülhetetlen lesz a nyugdíjkorhatár emelése

Ilie Bolojan miniszterelnök hétfő este egy tévés interjúban kijelentette: Románia számára elkerülhetetlen lesz a nyugdíjkorhatár emelése, különben a rendszer fenntarthatatlanná válik.

Bolojan kijelentése hamar nagy visszhangot váltott ki – írja a Hotnews.ro cikke –, ezért a kormány másnap pontosított: a miniszterelnök elsősorban a különnyugdíjasokra utalt, a hivatalos, törvényben rögzített nyugdíjkorhatár növelését nem tervezi a kabinet.

Romániában jelenleg a férfiak 65 évesen, a nők pedig 62 év és 4 hónaposan mehetnek nyugdíjba. Ennek ellenére a valóságban sokan ennél jóval hamarabb fejezik be a munkát: 2024-ben az átlagos nyugdíjba vonulási kor mindössze 59,5 év volt. A statisztikák szerint több mint 770 ezer román állampolgár kap nyugdíjat 65 éves kor alatt – ez nagyobb szám, mint egész Iași megye lakossága.

A rövidebb aktív munkaviszony az egyik oka annak, hogy Románia az utolsó helyen áll az Európai Unióban a munkával töltött évek számát tekintve: átlagosan alig több mint 32 év telik el az első munkahelytől a nyugdíjig. Két évtizeddel ezelőtt még az északi országokkal együtt a leghosszabb ideig dolgozó nemzetek közé tartoztunk, mára azonban jelentősen lemaradtunk.

Bolojan szerint a helyzet veszélyes: „Nagyobb arányban kell jelen lennie az 50–65 év közötti lakosságnak a munkaerőpiacon. Ha nem emeljük a nyugdíjkorhatárt, a rendszer fenntarthatatlanná válik, és nem terhelhetjük a jövő generációira ezt a problémát” – fogalmazott a kormányfő.

Európai kitekintés

A romániai vita nem egyedülálló: szinte minden európai ország hasonló kihívásokkal néz szembe. A várható élettartam növekedése és a társadalmak elöregedése nyomást gyakorol a nyugdíjrendszerekre, ezért számos ország már most emelte vagy a következő években emeli a nyugdíjkorhatárt.

• Franciaországban 2023-ban törvénnyel 62-ről 64 évre emelték a nyugdíjkorhatárt, ami tömeges tiltakozásokat váltott ki.

• Németországban fokozatosan 67 évre emelik a korhatárt 2031-ig.

• Dániában 2040-re 70 év lesz a nyugdíjkorhatár, amelyet ráadásul a várható élettartamhoz kötnek.

• Olaszország 2027-re 67 év fölé emeli a határt, 2051-re pedig közel 70 évre.

• Spanyolország szintén 67 év felé tart, 2027-től az lesz a standard.

• Finnországban 2030-tól szintén a várható élettartamhoz igazítják a nyugdíjkorhatárt.

Az OECD előrejelzése szerint 2060-ra az uniós átlagos nyugdíjkorhatár eléri a 67 évet, de több tagállam ennél magasabb szintre, akár 70 évre is emelheti.

Szatmári helyzetkép

A fenntarthatóság kérdése helyi szinten is érzékelhető. Az Országos Nyugdíjpénztár adatai szerint Szatmár megyében 2025 augusztusának végén 72.701 személy szerepelt az állami nyugdíjrendszerben. Számukra összesen több mint 171,82 millió lej nyugdíjat utaltak ki abban a hónapban, ami azt jelenti, hogy az átlagnyugdíj 2363 lej volt. Ez jól mutatja, hogy a nyugdíjak jelentős terhet jelentenek a központi költségvetés számára, miközben az országos szinten alacsony nyugdíjba vonulási kor és a folyamatosan növekvő élettartam komoly kihívások elé állítja a rendszert.

Románia előtt álló döntések

Bár a kormány egyelőre elhárította a vádakat, hogy hivatalosan növelné a nyugdíjkorhatárt, a számok azt mutatják: a jelenlegi rendszer hosszú távon nehezen tartható fenn. Az országban több százezer ember vonul nyugdíjba még azelőtt, hogy elérné a törvényes korhatárt, a munkával töltött évek száma pedig a legalacsonyabb az Európai Unióban.

A kérdés így várhatóan a következő években is napirenden marad, hiszen a demográfiai változások és a gazdasági fenntarthatóság kényszerei előbb-utóbb elkerülhetetlenné teszik a nyugdíjrendszer átalakítását, országos és megyei szinten egyaránt.