Az ukrán parlament legalizálná a marihuánát

Megszavazta a kijevi parlament a marihuána orvosi célú legalizációjáról szóló törvényt, amit a második parlamenti olvasatot követően végül Volodimir Zelenszkij elnöknek kell aláírnia. Bár már évek óta lobbiznak érte, a háború borzalmaira hivatkozva ezúttal valóban legalizálhatják a marihuánát Ukrajnában.

A kijevi parlament 344 képviselője közül 268 megszavazta a marihuána orvosi célú legalizációjáról szóló törvényt, amit a második parlamenti olvasatot követően végül Volodimir Zelenszkij elnöknek kell aláírnia.

 Az ukrán képviselők a cannabis legalizációját a jelenleg zajló orosz–ukrán háborúra hivatkozva próbálják elérni. Véleményük szerint a marihuána segít a háború civil lakosságának és veteránjainak megküzdeni a mentális és fizikai traumákkal, enyhíti a poszttraumás szindrómákat, a stresszbetegségeket és a fájdalmakat, valamint csökkenti az esetlegesen kialakult depressziót is.

Az ukrán elnök szerint a legkiválóbb nemzeti gyakorlatokat és megoldásokat kell alkalmazni, legyen az bármilyen bonyolult vagy szokatlan, hogy az ország polgárainak könnyebb legyen elviselnie a háború okozta fájdalmat, szenvedést és traumát. Zelenszkij szerint különösen a cannabis alapú gyógyszereket kell legalizálni mindazok számára, akiknek szükségük van rá, mégpedig ukrajnai termeléssel.

Érdemes megjegyezni, hogy Volodimir Zelenszkij már a 2019-es elnökválasztási kampánya során is a cannabis rekreációs célú használatának legalizálását szorgalmazta. Bár 2021-ben a cannabis legalizációjára tett javaslat elbukott,

2022-ben a háborúra hivatkozva az ukrán kormány újabb lépéseket tett a törvényi szabályozás módosításával kapcsolatban.

Emlékezetes, hogy Viktor Liasko egészségügyi miniszter tavaly június elején – több mint száz nappal a háború kitörése után – jelentette be, hogy az ukrán kabinet jóváhagyta az orvosi, ipari, tudományos és kutatás-fejlesztési célú cannabisnövények forgalmazásának szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, hogy megteremtse a feltételeit a cannabis alapú készítmények hozzáférésének, amely által a rák és a háború okozta poszttraumás stresszbetegség kezelését szeretnék biztosítani. Úgy tűnik, a marihuána legalizálására tett lépések most célba érnek.

A cannabis legalizálásáról szóló törvénytervezet ugyanakkor meglehetősen hosszú utat tett meg a parlamentig. Mint kiderült, több szervezet is komoly lobbitevékenységet folytatott Ukrajnában, láthatóan globális pénzügyi szereplők érdekekeit kiszolgálva. A V4NA hírügynökség korábbi beszámolója szerint Petro Porosenko volt ukrán elnök lett ennek a folyamatnak a mozgatórugója Ulana Suprun akkori egészségügyi miniszterrel, aki több éven át próbálta meggyőzni az ukránokat arról, hogy a legalizálás a civilizált országok „normális gyakorlata”.

Mint kiderült, a törvényjavaslat egyik benyújtója az egészségügyi miniszter közvetlen munkatársa, Olga Stefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes volt, aki korábban az Ukrajna Betegei nevű jótékonysági alapot vezette. A szervezet aktívan lobbizott a marihuána legalizálásáért, éppúgy, mint a 100% Life nevű szervezet, amelynek a vezetője, Dmitro Serembej korábban Olga Stefanisina munkatársa volt az Ukrajna Betegeinél, továbbá számos közös projektet és eseményt vitt együtt Ulana Suprunnal is. Fontos szerepe volt emellett a legalizációért zajló kampányban Janina Szokolova újságíró-riporternek, akit Petro Porosenko volt elnök fő propagandistájának neveztek.

Az a közös az Ukrajna Betegei, a 100% Life szervezetekben és Janina Szokolova kampányában, hogy mindegyiket Soros György ukrajnai Nemzetközi Reneszánsz Alapítványa támogatja. A V4NA továbbá jelezte, hogy a Soros György által alapított, Ukrajnában működő alap egy speciális közegészségügyi programot is működtet. Ennek részeként jutnak pénzhez az aktivisták és a kampányaik a marihuána támogatására.

A Drogkutató Intézet drogpolitikai igazgatója azonban figyelmeztet: a marihuána legalizálása keleti szomszédunknál beláthatatlan következményekkel járhat. Ozsváth Kálmán szerint nemzetközi tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy azokban az országokban, ahol a különböző kábítószereket, köztük a cannabist részben vagy egészében még „csak” dekriminalizálták, vagy már legalizálták, a feketekereskedelem és a korrupció virágzásba fogott, óriási nyomás nehezül az egészségügyi és a szociális ellátórendszerre, illetve a rendészeti és katonai szervekre egyaránt – nem beszélve egy olyan országról, amelynek területén több mint egy éve háború zajlik.

Mint mondta, bármilyen kábítószer legalizálása egy ország társadalmát kiszolgáltatottabbá és gyengébbé teszi.

„Az ukrán nép, bár úgy tűnik, esélyt kap, valójában sokkal hátrányosabb helyzetbe kerül, hosszú távon egy sokkal súlyosabb egészségügyi és gazdasági negatív spirálba kerül. A marihuána ugyanis sosem volt része az ukrán és bármilyen szláv kultúrának, vagyis egy idegen szertől várják a megoldást, a testi és a lelki vigaszt” – mutatott rá.

 A szakértő továbbá jelezte, hogy a marihuána legalizálásával a feketekereskedelem kábítószer ága és a hozzá kapcsolódó egyéb területek – emberkereskedelem, prostitúció – a korrupcióval együtt tovább fog erősödni.

Ezzel párhuzamosan a gazdaság folyamatosan gyengülhet, amelynek következtében Ukrajna más államoktól válhat egyre inkább függővé és kitetté.

Kijelentette: „egy országban a marihuána legalizálása sohasem a békét erősíti, hanem mindig feszültséget generál. Az ukrajnai legalizáció óriási veszélyt jelent a helyi lakosságnak, az Európai Uniónak, benne Magyarországnak is. A marihuána legalizálása sohasem volt a béke eszköze” – hangsúlyozta az igazgató a Magyar Nemzet tudósítása szerint.