Az európai börtönök túlzsúfoltságára figyelmeztet az Európa Tanács

Az európai börtönök túlzsúfoltságára figyelmeztetett pénteken közzétett éves jelentésében az Európa Tanács, amely szerint számos országban jelentősen nőtt a fogvatartottak száma, meghaladva a férőhelyekét.

A jelentés szerint 2023. január 1. és 2024. január 31. között az európai börtönökben a fogvatartottak száma 100 férőhelyre vetítve 93,5-ről 94,9-re emelkedett. Az 500 ezer lakosnál népesebb országok közül 15-ben a fogvatartottok száma meghaladta a büntetés-végrehajtási intézetek befogadóképességét. Hat ország a börtönök súlyos mértékű túlzsúfoltságát jelentette. Ezek a következők: Szlovénia (134 fogvatartott 100 férőhelyre), Ciprus (132), Franciaország (124), Olaszország (118), Románia (116) és Belgium (113).

Mérsékelt volt a börtönök túlzsúfoltsága további nyolc országban - Horvátország (110), Írország (105), Svédország (105), Magyarország (104), Azerbajdzsán (103), Finnország (103), Törökország (102) és Észak-Macedónia (101) -, a skóciai (100), a brit (98), valamint a szerbiai börtönök pedig szinte teljes vagy teljes kihasználtsággal működtek.

Az Európa Tanács tagállamainak összesen 51 börtönigazgatósága által szolgáltatott adatok szerint 2024. január 31-én 1.021.431 fogvatartottat tartottak számon, ami átlagban 105 elítéltet jelent 100 ezer lakosra vetítve. A bebörtönzöttek aránya Törökországban volt a legmagasabb, ahol 100 ezer lakosra vetítve 356 fogvatartott jutott. A legalacsonyabb bebörtönzési arányt Hollandiában (54), Norvégiában (54,1) és Bosznia-Hercegovinában (54,2) jegyezték.

A jelentés szerint a legtöbben kábítószerrel összefüggő bűncselekmények (16,7 százalék) és lopás (12,3 százalék) miatt kerültek börtönbe. Az európai büntetés-végrehajtási intézetekben a nők arány 4,9 százalék volt a vizsgált időszakban - derül még ki a dokumentumból.

Az Európa Tanács jelentése szerint Romániában összesen 23.879 fogvatartottat tartottak számon, ami 125,3 személyt jelent 100 ezer lakosra vetítve. A romániai börtönökben 100 helyre 116,3 fogvatartott jutott, egy börtönalkalmazottra 1,8 elítélt. A romániai fogvatartottak átlagéletkora 38 év. A bebörtönzöttek 13 százaléka 18 és 25 év közötti, 69 százaléka 26 és 49 év közötti, 16 százaléka 50 és 64 év közötti, 2,8 százaléka pedig 65 éven felüli.

A romániai büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak 1,1 százaléka külföldi állampolgár, és 4,5 százalék a nők aránya.

Az elítéltek 23,1 százaléka emberölés vagy emberölési kísérlet, 17,3 százalék lopás, 5,6 százalék kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt került börtönbe. 

Mi a helyzet Szatmáron?

A szatmárnémeti börtönben 2024. december 31-én nem kevesebb mint 423 férfi raboskodott. A Szatmár.ro információi szerint a 423 főből 4-nek kevesebb mint egy évet kell rácsok mögött töltenie (1%), 44-en 1 és 2 év közötti büntetésüket töltik (10%), 224 főre 2-től 5 évig terjedő szabadságvesztést szabtak ki (53%), 111-en 5 és 10 év közötti büntetésüket ülik épp le (26%), 24 férfinak 10-15 évet kell rácsok mögött töltenie (5%), 7-en 15-20 éves büntetésüket töltik (2%), 20 évnél hosszabb börtönbüntetéssel 8-an ülnek, az életfogytiglanra ítélt személyek száma pedig mindösszesen 1. A legtöbben tehát 2-5 évet ülnek, többségük (33,57%) pedig személy elleni bűncselekmény miatt kénytelenek a börtön vendégszeretetét élvezni.

Fiatal, azaz 18 és 21 év közötti lakója nincs a szatmári büntetés-végrehajtási intézménynek, ellenben van 22 rab, aki már betöltötte 60. életévét is. A többiek értelemszerűen 21 és 60 év közöttiek. 

Érdekes adat továbbá, hogy a szatmári börtön lakóinak 42 százaléka már jól ismeri a börtönök világát, hiszen visszaeső bűnelkövetőként került ismét a rácsok mögé. 27 százalékuk büntetett előéletű, 31 százalékuk pedig első ízben követett el bűncselekményt - legalábbis olyat, amit rá is tudtak bizonyítani.