Az amerikaiak többsége szerint az Egyesült Államokban a politikai vita hangneme ösztönzi az erőszakot

Az amerikai polgárok többsége szerint az Egyesült Államokban a politikai vita hangneme ösztönzi az erőszakot – derül ki az elmúlt héten, a Charlie Kirk elleni merényletet követően készített országos felmérésekből.

A Reuters/Ipsos közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak közel kétharmada (63 százaléka) látja úgy, hogy a politikai beszédmód ösztönzőleg hat az erőszakos cselekmények elkövetésére. Az emberek egyaránt harmada nagyon, vagy bizonyos mértékig aggódik amiatt, hogy környezetében élő emberek politikai meggyőződésük miatt erőszak célpontjává válnak.

Azzal az állítással, hogy az Egyesült Államok közel áll a "törésponthoz" a politikai egyet nem értés miatt, a megkérdezettek jóval több mint harmada (39 százalék) határozottan egyetértett, és csaknem fele (43 százalék) bizonyos mértékben értett egyet.

Azzal, hogy egy másik embernek akkor is jogot kell-e adni arra, hogy szabadon kifejthesse politikai álláspontját, ha az gyökeresen eltérő, a válaszadók 73 százaléka teljes mértékben egyetértett. A demokrata szavazókon belül az arány 69 százalék, míg a republikánus megkérdezettek körében 79 százalék.

A YouGov közvéleménykutató szeptember 10-ét, a Kirk-merényletet követően készült országos online közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 59 százaléka "nagyon nagy", 28 százalék pedig "bizonyos mértékig" problémának látja a politikai erőszakot.

A 18-29 évesek körében azok aránya, akik nagyon súlyos problémának látják a politikai erőszakot, 50 százalék. Ezzel szemben a 65 évnél idősebbek több mint kétharmada (69 százalék) vélekedik így.

Összehasonlításként 2022 októberében a fiatalabbak (18-29 évesek) körében még csupán 27 százaléknyian találták nagyon komoly problémának a politikai erőszakot.

Örülni egy közéleti személyiség halálának összességében 77 százalék szerint elfogadhatatlan – derül ki a YouGov közvélemény-kutatásából. Ezen belül a "nagyon liberális" politikai felfogású amerikaiak 56 százaléka tartja ezt elfogadhatatlannak, a liberális beállítottságúak 73 százaléka.

A konzervatív politikai meggyőződésű amerikaiak kilenctizede (90 százalék), a "nagyon konzervatív" felfogásúaknak pedig ennél is nagyobb hányada (91 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elfogadhatatlan egy közéleti személyiség halála miatt örömet kifejezni.

A felmérésben megkérdezett amerikaiaknak összességében 72 százaléka mondta azt, hogy a politikai erőszakot semmi nem igazolhatja, míg 11 százalék szerint bizonyos esetekben ez igazolható.

A "nagyon liberális" politikai beállítottságúak 25 százaléka időnként igazolthatónak tart politikai erőszakot, és 55 százalékuk utasítja ezt el, amivel szemben a "nagyon konzervatív" politikai meggyőződésűek 5 százaléka tart alátámaszthatónak politikai erődszakot esetenként ,és 88 százaléka semmilyen esetben nem tartja azt elfogadhatónak.

A Morning Consult szeptember 10-15 közötti készült felmérésben megkérdezett amerikaiak 86 százaléka nyilatkozott úgy, hogy aggasztja a politikai erőszak.

Szintén a napokban hozták nyilvánosságra a Rutgers Egyetem társadalomkutató intézetének (Network Contagion Research Institute) tanulmányát, amelyaz amerikai társadalom egy csoportjára nézve egy "politikai gyilkosság kultúra" kialakulását írja le. A közvélemény-kutatással összekapcsolt jelentés még a Charlie Kirk elleni merényletet megelőzően készült, és az erőszakos politikai megnyilvánulások egyéb példáira épült.

"A Donald Trumpot és Elon Muskot célzó politikai erőszak növekvő mértékben normalizálódik" – fogalmaz a tanulmány bevezetője, amely megállapítja, hogy 2024. július 13-át követően, Donald Trump akkori republikánus elnökjelölt elleni merényletkísérlet után a politikai erőszak iránti tolerancia – és esetenként annak népszerűsítése – növekedett, különösen a társadalom bizonyos "baloldal felé hajló szegmenseinek körében".

A nagy hagyományú Rutgers Egyetem tanulmánya rámutat, hogy a politikai erőszak elfogadottságának egy másik jele volt 2024 decemberében a UnitedHealthcare egészségbiztosító cég elnöke, Brian Thompson ellen elkövetett merénylet, illetve az arra adott reakciók bizonyos szélsőséges társadalmi csoportok részéről.

Az egyetemi tanulmánynak része volt egy országos közvélemény-kutatás, amely szerint a válaszadók 31 százaléka részben igazolhatónak tartana egy Elon Musk elleni merényletet, míg 38 százalék Donald Trump elnök elleni támadásról gondolkodik így.

A politikai beállítottságot tekintve "középtől balra" elhelyezkedők körében egy Elon Musk elleni merényletet 50, míg Donald Trump elleni politikai gyilkosságot 56 százalék találna legalább részben igazolhatónak.

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók 40 százaléka "bizonyos mértékig" igazolhatónak tartja a Tesla-kereskedések elpusztítását is politikai tiltakozásként.

Az Egyesült Államok számos városában tartottak idén tavasszal tüntetéseket Elon Musk milliárdos vállalkozó ellen, aki a kormányzati hatékonysági hivatal élén vállalt kormányzati szerepet. A tiltakozások részben az üzletember tulajdonában lévő Tesla autómárka kereskedései ellen irányultak, tüntetők több helyütt járműveket és épületeket rongáltak meg.