Az alkotmánybíróság megindokolta, miért hagyta jóvá a Călin Georgescu elnökjelöltségének elutasítását

Az alkotmánybíróság (CCR) pénteken megindokolta döntését, amellyel helybenhagyta a Központi Választási Iroda (BEC) határozatát Călin Georgescu államelnök-jelöltségének elutasításáról.

Az indoklás lényege, hogy az új elnökválasztás kiírására a tavaly elnökválasztást érvénytelenítő 2024. december 6-i alkotmánybírósági határozat miatt volt szükség, és 'megengedhetetlen' lenne úgy tekinteni, hogy Georgescu most már megfelel az elnökjelöltség feltételeinek.

Az elnökválasztást érvénytelenítő 2024. december 6-i határozatot azért hozták, mert egy sor szabályellenességet állapítottak meg, és ezt vették most is figyelembe a Georgescu jelöltségével kapcsolatban - magyarázta a CCR.

A dokumentum idézte az alkotmánybíróság hivatkozott határozatát, amely szerint az elnökválasztási folyamat összes szakaszát a választási törvények megsértése és számos szabálytalanság jellemezte, amelyek torzították a választási versenyt, korlátozták a választás szabadságát, befolyásolták a választási kampány átláthatóságát és tisztaságát, és figyelmen kívül hagyták a kampány finanszírozására vonatkozó jogi előírásokat. Mindezek együttesen a demokratikus választások alapvető elveinek megsértését eredményezték. Az alkotmánybíróság határozatában kiemelte, hogy sérültek a demokrácia, a jogállamiság és a szuverenitás elvei, valamint a választáshoz és a megválaszthatósághoz való jog, és megállapította, hogy az államnak az alkotmányos elvekre hivatkozva kötelessége megakadályozni a választási folyamatba való indokolatlan beavatkozásokat - olvasható az indoklásban.

A Központi Választási Iroda (BEC) március 9-én utasította el Călin Georgescu jelöltségének iktatását, a tavalyi elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat megállapításainak figyelembevételével.

A BEC indoklása szerint a jelöltség iktatásának mérlegelésekor a BEC nem tekinthette fontosabbnak a formai szempontokat az alkotmánybíróság által már korábban eldöntött alapvető szempontoknál. Másfelől a jelöltsége iktatásának esetén előfordulhat az a helyzet, hogy ha senki nem fellebbezi meg az indulását az alkotmánybíróságon, és Călin Georgescu részt vesz a választáson, az eredményt az alkotmánybíróság kénytelen utólag érvényteleníteni, mivel 'a jelöltsége nyilvánvalóan már a jelölési iratcsomója benyújtása előtt nem felelt meg az iktatás feltételeinek' - olvasható a döntésben.

A BEC megállapította, hogy az alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata szerint az elnökjelölteknek tisztelniük és védelmezniük kell a demokráciát. Călin Georgescu jelöltsége pedig nem felel meg a törvényes feltételeknek, mivel 'a választási eljárás szabályainak megszegésével éppen a demokrácia védelmére vonatkozó kötelezettséget sértette meg (...)', ugyanis a demokrácia a 'tisztességes és a polgárok akaratát csorbítatlanul és egyenlően érvényesítő' választásokon alapul.

Döntése szerint az intézmény relevánsnak tartja, hogy a tavalyi elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat figyelembe vette a jelölt viszonyulását az államelnöki esküből fakadó kötelezettségeihez. Leszögezte azt is: ebben a határozatában az elnökválasztás érvénytelenítésével együtt az alkotmánybíróság Călin Georgescu jelöltségének jogszerűtlenségét is megállapította, ennek megfelően elfogadhatatlan, hogy ugyanez a személy indulhasson az új elnökválasztáson.