Alkotmánybíróság: a vagyonnyilatkozatokat többé nem teszik közzé, és nem terjednek ki a házastársra és a gyerekekre

 Az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött, hogy a vagyon- és az érdekeltségi nyilatkozatokat nem kell közzétenni az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) és más közintézmények honlapján, illetve nem kell kiterjedniük a házastársak és a gyerekek jövedelmére és javaira.

Közleménye szerint a testület többségi szavazattal alkotmányellenesnek nyilvánította a 2010/176-os törvény 3-ik cikkelyének második bekezdését. Ez azt írja elő, hogy a nyilatkozatban fell kell tüntetni a házastárs és az eltartott gyerekek vagyonát is. Az alkotmánybíróság végleges döntése törölte ezt a kötelezettséget.

A bírák azzal érvelnek, hogy egy egyéni felelősségvállalási nyilakozat tartalma csak az aláírójára vonatkozhat. 'Mivel a vagyonnyilatkozat egyéni felelősségvállalási nyilatkozat, ami az aláírójának büntetőjogi felelősségét vonja maga után, ezt a nyilatkozattevő csak a saját nevében fogalmazhatja meg, egy személy ugyanis nem vonható büntetőjogi felelősségre egy másik személy bűncselekményéért/nyilatkozataiért' - olvasható a közleményükben,

Az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a 2010/176-os törvény további két cikkelyét is, amelyek szerint a vagyon- és az érdekeltségi nyilatkozatokat közzé kell tenni az ANI honlapján. Emellett úgy döntött, hogy ezeket a dokumentumokat nem kell közzétenni azoknak az intézményeknek a honlapján sem, ahol a nyilatkozattevők dolgoznak, mivel ez sérti a 'magánélethez való jogot'.

Az alkotmánybíróság indoklása szerint tagadhatatlan, hogy ezeknek az előírásoknak az elfogadásával a jogalkotók szándéka a korrupció megelőzése a politikai élet átláthatóságának biztosítása volt, tehát legitim célt követnek. Ám az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata és az uniós jog vonatkozó előírásai alapján a törvény céljának megvalósításához elegendő a nyilatkozatokat az illetékes ellenőrző szervhez benyújtani, közzétételük az ANI és más intézmények honlapján a kitűzött célhoz képest aránytalan, mert sérti a magánélet védelméhez való jogot.

Az alkotmánybírák hangsúlyozzák, hogy a döntésük nem jelenti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszüntetését, csak azt, hogy ezeket a dokumentumokat csak a Országos Feddhetetlenségi Ügynökséghez kell benyújtani.

Közölték azt is, hogy a határozatuk csak a jövőre vonatkozik, és nem érinti az eddig közzétett vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatokat.

Alkotmánybírósági források szerint ebben az ügyben Varga Attila volt a jelentéstevő bíró, aki korábban hat törvényhozási cikluson át az RMDSZ parlamenti képviselője volt.