Aktuális fejlesztésekről és a legújabb politikai kihívásokról is szó esett a Kossuth-kerti fórumon

A 22. Partiumi Magyar Napok zárónapján, vasárnap délután ismét megszervezésre került a „Legyen helyi vezetőink vendége egy fröccsre!” elnevezésű, kötetlen hangvételű beszélgetés, melyen az érdeklődők Kereskényi Gáborral, Szatmárnémeti polgármesterével, Maskulik Csabával, Szatmárnémeti város menedzserével, Pataki Csabával, a Szatmár Megyei Tanács elnökével, Kovács Mátéval, Szatmár megye menedzserével, Altfatter Tamás megyei alprefektussal, Magyar Lóránd parlamenti képviselővel, Turos Lóránd szenátorral, illetve Vincze Loránt EP-képviselővel vitathatták meg a számukra fontos kérdéseket.

A Partiumi Borudvarban tartott fórum első felében az RMDSZ-es politikusok arról beszéltek, hogy milyen következményei lehetnek annak a kormányrendeletnek, mely jelentősen korlátozza az önkormányzatok kultúrára fordítható anyagi forrásait. E téma kapcsán először Kereskényi Gábor szólalt fel, aki szerint szomorú, hogy egyesek a helyi autonómia elvét ilyen súlyos módon próbálják meg semmibe venni, és megpróbálják előírni, hogy egy önkormányzat a saját bevételeiből mire és mennyit költhet.

„A kormányrendelet első szövegében az jelent meg, hogy a kultúra, szabadidő, sport és egyházügyi fejezetekre csak a saját bevételek 7,5 százalékát lehet fordítani. Mi Szatmár város esetében fenntartjuk a színházat a maga román és magyar társulatával, illetve a bábszínházzal - ez majdnem 17 millió lej. Fenntartjuk az Olimpia Városi Sportklubot több száz igazolt játékossal, gyerekkel, ifjúsági sportolóval, edzőkkel. Fenntartjuk a Zamfirescu Kulturális Központot, amely egy kicsi intézmény, kevés emberrel működik, alig 7-8 alkalmazottal, de olyan színvonalas eseményeket szerveznek, mint az Utcazenefesztivál, Jazzfesztivál, a városnapok vagy akár a karácsonyi és húsvéti vásár. Próbáltuk az elmúlt 6-7 évben ezekből a rendezvényekből kihozni a maximumot azon a szinten is, hogy a vásári nívótlan jelleget próbáljuk minél inkább magasabb színvonalra emelni. Ugyanebből a költségvetésből kell a zöldövezeteket is karban tartanunk, és azokat a forrásokat is ebből a fejezetből biztosítjuk, amit a civil szférának nyújtunk. Egy másik variációban egyébként már 20 százalék jelent meg, de abba se tudunk beleférni” - magyarázta a súlyos problémát a város elöljárója, aki szerint a betonozás és aszfaltozás mellett közösséget is kell építeni, melyhez azonban e programok elengedhetetlenek. Ha pedig ez a kormányrendelet elfogadásra kerül, annak katasztrofális következményei lesznek - véli a polgármester, hozzátéve, hogy legalább ilyen súlyos hatása lesz a kis- és középvállalkozásokra a beharangozott adóreformnak is.

Kereskényi szerint, a magyarországi és lengyel példához hasonlóan Romániában is meg lehetne adóztatni a nemzetközi multikat, ez ugyanis egy jelentős plusz forrást jelentene az országos költségvetésnek.

E téma kapcsán Pataki Csaba megyei tanácselnök is pesszimistán nyilatkozott. Mint elmondta, az anyagi forrásokkal kapcsolatos aggályok mellett a „reformcsomagban” vagy egy olyan abberáció is, hogy amennyiben egy intézménynek nincs 50 alkalmazottja, akkor azt az intézményt össze kell vonni egy másikkal. Ezen kitétel mentén elindulva, mivel vonjuk össze a szeméttelepet fenntartó kft.-t? A lakosságnyilvántartóval, a filharmóniával, a könyvtárral vagy a hagyományőrző forrásközponttal? - veti fel a kérdést Pataki, hiszen ezen intézmények egyikében sem dolgozik 50 fő.

Pataki szerint az ilyen intézkedések helyett jobb és eredményesebb lenne, ha a kormány arra találná meg a megoldást, hogy beszedje az adókat. Rengeteg adónem van, viszont sokan azon iparkodnak, hogy megtalálják a kiskapukat és elkerüljék a befizetést. A tanácselnök úgy véli, újabb és újabb adóemelések helyett előbbrevaló volna, ha megtalálnák annak a módját, hogy az államkasszába befizetendő pénzeket behajtsák.

Milyen a parlamenti munka, mióta nincs kormányon az RMDSZ?

E kérdésre Turos Lóránd adta meg a választ. A szenátor elmondta, mióta az RMDSZ-t kiszorították a kormányzásból, egy olyan konstruktív ellenzéket igyekeznek képviselni, mely a közösség érdekében cselekszik. Joggal merül fel azonban a kérdés, hogy mi lesz azokkal a beruházásokról szóló szerződésekkel, amelyeket még akkor szignóztak, amikor a párt is kormányon volt. Turos szerint e szerződéseket továbbra is be kell tartani, sokkal fontosabb kérdés ennek kapcsán a „mikor?”. A szenátor biztosította hallgatóságát, hogy azok a Szatmár megyei fejlesztések, melyek már elindultak, azokat mindenképp be fogják fejezni.

Mire számíthatunk a következő választásokon? Sikerül-e megőrizni az érdekképviseletünket?

„Számunkra, RMDSZ és erdélyi magyarság számára meghatározó az, hogy minden képviseleti szinten jelen legyünk a lehető legerősebben. Az, hogy az EP-jelenlétnek köze van Szatmárnémetihez, Szatmár megyéhez, az is kétségtelen. Ha nem vagyunk az Európai Parlamentben, akkor azok a témák, amelyek itt, a Szatmár megyei embereknek is fontosak, azok nem fognak elhangzani. Azok a támogatások, amelyek Romániába érkeznek, azoknak nem lesz olyan lobbistája, amely a mi érdekeinknek megfelelő” - magyarázta Vincze Loránt EP-képviselő, aki szerint a jövő évi választásokon mind a politikai elöljáróknak, mind a magyar közösség tagjainak tenniük kell azért, hogy az érdekképviselet minden szinten megmaradjon.

Magyar Lóránd képviselő osztotta az EP-képviselő véleményét az érdekképviseletek fontosságát illetően, annál is inkább, mivel a nagymúltú pártok mellett az AUR is gyors ütemben jön felfelé, ez pedig szélsőjobb oldali, nem ritkán magyargyűlölettel összekapcsolódó felhangot ad a politikai eseményeknek. A szélsőjobb egyik legnagyobb fegyverének nevezte Magyar azt, hogy már-már kiapadhatatlan anyagi erőforrásokkal rendelkeznek, ez ugyanis kétségkívül megkönnyíti majd a kampányukat. Ezt ellensúlyozandó, a jövő évben minden szinten össze kell zárnia a magyarságnak - tette hozzá a parlamenti képviselő.

A schengeni csatlakozásról

Vincze Loránt EP-képviselő elmondta, nincs ma megmondhatója annak, hogy mikor kerülhet be Románia a schengeni övezetbe, annál is inkább, mivel addig nem fog újra napirendre kerülni a kérdés, meddig a döntésben nem várható egyhangúság. S lévén, hogy az osztrák álláspont mit sem változott, nagy fordulatra jelenleg nem kell számítani, holott Románia technikai értelemben már minden kitételnek eleget tesz. „Még mindig érezni lehet azt, hogy az unió perifériáján levő államokkal kvázi mindent meg lehet tenni.  Egyértelmű, hogy ha egy nyugat-európai ország érdekeiről lenne szó, akkor ezt, amit Ausztria megtett, nem lehetett volna kivitelezni. Biztos, hogy jogállamisági eljárás indult volna” - magyarázta Vincze.

Helyi és megyei fejlesztések aktuális állapota

Kereskényi Gábor a régi központ felújítási munkálataival kapcsolatban elmondta, bízik benne, hogy december 31-én, a munkálatok határidejének lejártakor, egy olyan belvárosa lesz Szatmárnémetinek, amire minden szatmári büszke lehet. Természetesen jelenleg mindenki a parkolás miatt aggódik, viszont az önkormányzat már látja a fényt az alagút végén: a napokban befejeződik az a közbeszerzési eljárás, melynek nyomán a Kogalniceanu és Retezatului utcák sarkára a városháza egy olyan emeletes parkolóházat épít, amely a parkolási problémák nagy részét meg fogja oldani, s ezzel párhuzamosan az Astoria hátánál egy magánberuházó szintén létrehozott egy parkolót.

„A célunk az volt, hogy a régi központot visszaadjuk a szatmáriaknak. Visszaadjuk a gyalogosoknak, visszaadjuk a kerékpárosoknak, a tömegközlekedésnek, és ne arról szóljon akár hétköznap vagy hétvégén, hogy tülkölve mennek rajta végig vagy durrogtatják a motorbiciklijeiket, hanem igenis egy olyan hely legyen, ahol mindenki minőségi környezetben tud eltölteni pár órát” - fejtette ki Kereskényi.

A harmadik híd kapcsán a polgármester elárulta, a kivitelezés teljesítése 75 százalékon áll jelenleg, viszont az elöljáró nem biztos benne, hogy a december 31-i határidőt sikerül tartani, jelenleg az befejezésre jóval reálisabb időpont a következő év első fele. Ezzel szemben a gyalogoshíd mindenképp elkészül még idén.

Pataki Csaba pedig a maga rendjén az ivóvíz- és szennyvízhálózat bővítéséről, a jelenleg is zajló útfelújítási munkálatokról, a repülőtér korszerűsítéséről, illetve az egészségügy és tanügy terén várható beruházásokról beszélt. A helyi és megyei fejlesztésekről hamarosan külön cikkben is beszámolunk.

A politikai eszmefuttatás után, a találkozó második felében sor került a lakossági kérdésekre és észrevételekre is, melyekre az elöljárók rendre megpróbáltak választ is adni.