Agrárakadémia: valós veszélyt hordoz a szőlő aranyszínű sárgasága

A Károlyi-kastély termében kaptak hasznos információkat az amerikai szőlőkabóca által terjesztett betegségről a partiumi borászok.

„Minden katasztrófafilm úgy kezdődik, hogy egy politikus nem hallgat meg egy tudóst” – hangzott el Nagykárolyban a Partiumi Falugazdász Hálózat által szervezett Agrárakadémia rendezvényen. Most azonban pontosan fordítva történt: Magyar Lóránd parlementi képviselő, a Partiumi Falugazdász Hálózat koordinátora hallgatott a vészharangot kongatókra. A falugazdászok pedig egy rendkívül hasznos találkozót szerveztek a fenyegetés – jelen esetben a szőlő aranyszínű sárgasága betegség – kapcsán. 

Egy olyan betegségről van szó, melyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt, a fertőzést megállítani, gyógyítani nem lehet: a megfertőzött tőkét ki kell vágni, drasztikus esetben pedig egy-egy egész szőlőültetvényt kell elpusztítani.

Az október 23-án tartott rendezvény részeként a résztvevők is megemlékeztek az 1956-os forradalom hőseiről. Varga Sándor színművész verssel elevenítette fel az akkori eseményeket.

Az eseményen Dr. Tarcali Gábort, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke tartott előadást, melyben igen részletesen beszélt a betegségről. 

Dr. Mezőfi László, az ÖMKI – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatója „Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezési stratégia ökológiai művelésmódú szőlészetekben” címmel tartott előadást, majd a rendezvény végeztével Fazakas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének képviselője mutatott be baktériumkészítményeket, biostimuláns hatású mikrobiális termékeket.

Az információkban dús rendezvényt és annak témáját röviden összefoglalni lehetetlen. Ami a legfontosabb, hogy az amerikai szőlőkabóca irtása és az olajos lemosó permetezések is segíthetnek a betegség távoltartásában. Ha a betegség megjelenik valahol, ott nem segít a beteg ágak levágása, kezelése, az egész tőkét ki kell vágni. A betegséget terjesztő szőlőkabóca ellen leginkább azzal lehet küzdeni, ha szőlészetünkben gazdag a biodiverzitás: kutatások igazolják, hogy a parcellák között létrehozott vadvirágos sávok miatt csökken a szőlőkabócák száma, hiszen természetes ellenségeik itt megtelepednek és tizedelik a kártékony rovarokat. 

A témában tartott kerekasztal-beszélgetés alkalmával szatmári, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, szerbiai és szlovéniai szakemberek, borászok és növényvédők beszéltek a betegséggel kapcsolatos tapasztalataikról. Sokfelé nem tudtak mit kezdeni a kór terjedésével, akadtak alkalmak, amikor az ültetvény 30 százalékos fertőzöttségénénél az egész ültetvényt elpusztították. Magyarországon viszont kártérítést is kaphatnak a beteg szőlőjüket kivágók – így bátorítják a gazdákat, hogy ne hallgassák el a fertőzést.

Kovács Szabolcstól, a Partiumi Falugazdász Hálózat hálózati vezetőjétől megtudtuk, hogy mivel nagy volt az érdeklődés az esemény iránt, de hétköznap lévén sokan nem tudtak jelen lenni az előadásokon, azok videofelvételei elérhetők lesznek a falugazdászok facebook-oldalán és weboldalán is.