Aggasztó adatok: megugrott a szamárköhögéses esetek száma Szatmár megyében

A UNICEF legfrissebb kimutatása szerint világszerte a gyermekek 89%-a megkapta legalább az első dózisát a diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni védőoltásból, míg 85%-uk mindhárom szükséges adagban részesült, Romániában viszont továbbra is az optimális szint alatt van az átoltottság.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai régiójában 2024-ben az átoltottsági szint változatlan maradt, vagy 1%-kal csökkent az előző évhez képest. Ez arra utal, hogy a járvány előtti szinthez való visszatérés csak lassan halad. 2019 és 2024 között több fontos vakcina esetében is csökkenés történt:

• a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő (ROR) elleni második dózis 92%-ról 91%-ra,
• a DTP (diftéria, tetanusz, szamárköhögés) harmadik dózisa 95%-ról 93%-ra,
• a gyermekbénulás elleni harmadik dózis 95%-ról 93%-ra,
• a hepatitis B elleni harmadik dózis 92%-ról 91%-ra esett vissza.

Mivel a közösségi immunitás fenntartásához évente legalább 95%-os átoltottság szükséges minden közösségben, az egészségügyi szakértők aggasztónak találják a számokat. Ugyanakkor biztató jel, hogy a korszerűbb oltások, azaz például a humán papillomavírus (HPV), a rotavírus, a Haemophilus influenzae b típusú és a pneumococcus elleni vakcinák terén folyamatos emelkedés figyelhető meg 2019 óta.

A WHO és a UNICEF becslései szerint Romániában továbbra is az optimális szint alatt van a gyermekkori átoltottság. A DTP1 vakcina 2024-es lefedettsége csupán 79% volt, így 38 ezer gyermek maradt beoltatlan, a kanyaró elleni első dózist a gyermekek 78%-a kapta meg (kb. 40 ezer gyermek kimaradt), a második dózist pedig csak a 62%-uk, ami 77 ezer be nem oltott gyermeket jelent.

Románia oltási naptára egyébként számos ingyenes vakcinát biztosít a 0–18 éves korosztály számára, melyeket a háziorvos ad be. Ezek közé tartozik a hepatitis B, a tuberkulózis, a diftéria, tetanusz, szamárköhögés, gyermekbénulás, pneumococcus, kanyaró, rózsahimlő, mumpsz és a HPV elleni védőoltás.

Dr. Hans Henri P. Kluge, a WHO Európai Regionális Irodájának vezetője hangsúlyozta: „Ahogy tervezzük tevékenységünk következő szakaszát Európában és Közép-Ázsiában, egy dolog világos: az oltásoknak továbbra is prioritást kell élvezniük. A munka még nem ért véget. Sürgős és összehangolt fellépésre van szükség, hogy megszüntessük az átoltottsági hiányosságokat, és megelőzzük a megelőzhető betegségek visszatérését.”

Egyre több szamárköhögéses eset Szatmár megyében

A 2024-es év első felében 417 szamárköhögéses megbetegedést regisztráltak Romániában, míg 2025 azonos időszakában ez a szám 394-re csökkent – derül ki az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) jelentéseiből. Bár országosan tehát enyhe visszaesés tapasztalható, Szatmár megye adatai inkább aggodalomra adnak okot: míg 2024 első félévében egyetlen esetet sem jelentettek, idén, január 1. és június 30. között már 11 fertőzést rögzítettek a megyében.

Ez azt jelenti, hogy a szamárköhögés újra felütötte a fejét a térségben, főként a kisgyermekek körében. A 2025-ös országos adatok szerint a megbetegedések túlnyomó többsége továbbra is az oltatlan vagy csak részben oltott csecsemők és kisgyermekek körében fordult elő.

A szomszédos megyék közül Máramarosban szintén emelkedés figyelhető meg: 2024-ben 5, 2025-ben 11 eset fordult elő (növekedés). Biharban és Szilágyban csökkentek az esetszámok.

Az INSP adataiból tudható az is, hogy országosan 2024-ben két haláleset történt, ezek közül az egyik egy beoltott csecsemő volt, míg 2025-ben szintén két, de oltatlan baba hunyt el a fertőzés következtében.

Az INSP szerint a megelőzés legfontosabb eszköze továbbra is az időben történő védőoltás. 2024 első felében országosan 1146 felnőtt kapott szamárköhögés elleni oltást, köztük 373 várandós nő. 2025-ben ez a szám már 6300-ra nőtt, ami mutatja, hogy a hatóságok fokozott figyelmet fordítanak a felnőttkori, különösen a terhesség alatti immunizálásra is.

Arról, hogy mi áll az oltás elutasításának hátterében, ide kattintva elérhető cikkünkben írtunk.