Aggasztó adatok: a gyerekek egy része már 5-10 éves kortól rendszeresen használja a közösségi médiát

A Mentsétek meg a Gyerekeket szervezet legfrissebb tanulmánya szerint a gyerekek közel fele (48,3%) naponta több mint 6 órát tölt az online világban, javarészt olyan közösségi platformokon, amelyekhez a nyomás, a túlstimuláció és alkalomadtán a visszautasítás hívószavak is kapcsolódnak. A szervezet úgy véli, a gyerekek nincsenek felkészülve ennyi ingerre, a közösségi médiában tapasztalható agresszióra és mások „tökéletes” életére, ami miatt gyakran láthatatlannak és kirekesztettnek érzik magukat.

A Netflixen elérhető Kamaszok című minisorozat húsba vágó valóságot tár elénk: a közösségi média problémás használata a gyermekek körében kockázati tényezőt jelent a serdülők mentális egészségére nézve. Ennek következtében olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a koncentrációs zavarok, alvási problémák, társadalmi elszigetelődés vagy az önbecsülés csökkenése, amelyek sokszor csak túl későn futnak ki arra, hogy a szülők mentálhigiénés szakemberek segítségét kérik.

A Mentsétek meg a Gyerekeket statisztikái szerint minden harmadik gyermek, aki a szervezet pszichológusaihoz fordult, szorongásos tünetekkel küzdött, és érzelmi tanácsadásra, valamint támogatásra volt szüksége. Ez az arány serdülők esetében meghaladja az 50%-ot.

A közösségi médiában a gyerekek könnyen toxikus közösségekbe, szélsőséges csoportokba vagy felelőtlen influenszerek oldalaira kerülhetnek, ahol a szülők nincsenek jelen, így a gyerekek könnyen prédává válnak, miközben azt az illúziót keltik bennük, hogy egy közösséghez tartoznak. A szülők számára idegen digitális nyelvezet gyakran a gyerekek szenvedésének nyelvévé válik: például olyan emoji-k, mint a béka, a dinamitrúd vagy a fekete szív, amelyek elsőre ártalmatlannak tűnhetnek, valójában a radikalizáció, a nőgyűlölet vagy az öngyilkossági gondolatok terjedését segíthetik és táplálhatják.

A szerkesztőségünknek küldött beszámolóból kiderül, hogy 2025-re jelentősen lecsökkent az az életkor, amelyben a gyerekek csatlakoznak a különféle közösségi médiás platformokra. Míg 2019-ben 9 évesen kezdtek el ilyen felületeket látogatni a gyerekek, 2021-ben átlagéletkoruk már 8,2 év volt, 2025-ben pedig már akár az 5 évesek is hozzáférést kapnak a közösségi oldalakhoz.

A gyerekek 48,3%-a naponta több mint 6 órát tölt online, az idő nagy részében a közösségi oldalakat pörgetve. Fontos megállapítás továbbá, hogy 5-ből 2 gyerek érezte már magát megalázva az interneten, vagy kapott már olyan üzeneteket, amelyek negatív érzelmeket keltettek bennük. A szervezet által felkínált pszichológiai tanácsadás lehetőségével élő tizenévesekre rendkívül súlyos, akár szuicid gondolatokig terjedő hatással voltak a netes negatív tapasztalatok.

Ami pedig a szülőket illeti, 75%-uk fél attól, hogy a gyerek az interneten nem neki való tartalmakkal találkozik, vagy olyan személyekkel kerül kapcsolatba, akiket a való életben nem ismer. Emellett 59%-uk attól is fél, hogy a gyerek internetes bűnözés áldozata lesz.

„A gyermekek és serdülők viselkedése mögött – amely néha visszahúzódó, máskor ingerlékeny – egy olyan valóság rejlik, amelyet a szülők nehezen értenek meg: egy digitális világ, amely állandó jelenlétet, aktivitást, boldogságot, népszerűséget és tökéletességet követel. Nem engedheted meg magadnak, hogy hibázz, hogy szünetet tarts a posztolásban vagy a reakciókban, mert ezt kizárással vagy csenddel büntetik. A közösségi médiában, ahol a fiatalok naponta több mint hat órát töltenek, folyamatosan ki vannak téve egy csendes nyomásnak: hogy másokhoz vagy irreális szépségideálokhoz hasonlítsák magukat, hogy a lájkok számán keresztül nyerjenek megerősítést, és hogy hibáikat szűrők segítségével rejtsék el“ - hívja fel a figyelmet közleményében a szervezet.

A Mentsétek meg a Gyerekeket pszichológusai a szülőknek a következőket javasolják:

• Olyan biztonságos kötődési kapcsolatokat kell építeniük, ahol a gyermek úgy érzi, hogy látják, hallják, elfogadják.

• Maguknak a szülőknek jó példával kell elöl járniuk az érzelmek szabályozását illetően, mert a gyermekek többet tanulnak abból, hogy kik vagyunk, mint abból, amit mondunk nekik.

• Legyenek kíváncsiak, tegyenek fel egyszerű, nem vádaskodó kérdéseket: „Mi újság a közösségi médiában?”, „Mit jelent ez az emoji?”, „Hogyan érzed magad, amikor ilyen posztokat látsz?”

• Tegyék mérlegre saját gyermekkori élményeiket, mert az, ahogyan őket kezelték és szerették, befolyásolja azt is, hogy ők maguk hogyan kezelik és szeretik saját gyermekeiket.