Aggasztó a helyzet: márciusban kétszáznál is több kanyarós megbetegedést jegyeztek Szatmár megyében

A Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) kedden a márciusi hónap eseményeiről és eredményeiről tájékoztatta szerkesztőségünket. A beszámoló szerint megyénkben egyetlen hónap leforgása alatt több mint 200 kanyarós megbetegedést jegyeztek.

Sajnos a betegség 2025 első negyedévében agresszívan terjedt országszerte: január 1. és március 31. között több mint 32 ezer megbetegedést jegyeztek Romániában, és 26-an nem élték túl a fertőzést. Szatmár megyében ugyanezen időszakban egy halálos áldozatot jegyeztek.

A DSP keddi összesítéséből kiderül, hogy márciusban 216 kanyarós megbetegedést jegyeztek a megyében, ezzel országos szinten is az élmezőnyben vagyunk. Ennél magasabb esetszámot csak Neamt megyében regisztráltak, ahol 232 fertőzést igazoltak.

Alacsony az átoltottság

Ahogyan arra nemrégiben a Mentsétek Meg a Gyerekeket szervezet felhívta a figyelmet, egyre több szülő dönt úgy, nem oltatja be a gyermekét, ez pedig oda vezet, hogy aggasztó mértékben lecsökkent a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő (ROR) elleni átoltottság, különösen az 5 éves korban beadandó második dózis tekintetében.

A vakcina első dózisát még relatíve nagy arányban kapják meg a gyermekek, viszont a beadott emlékeztető oltások száma drasztikusan lecsökkent, és már vannak olyan közösségek is, ahol az átoltottság alig 20 százalék. Történik mindez úgy, hogy az uniós szinten jegyzett karanyós esetek 77,8 százalékát itt, Romániában regisztrálták.

Az egy évvel ezelőtt gyűjtött adatok szerint a 2018-ban született gyerekek körében a ROR-vakcina mindkét dózisával beoltott gyerekek aránya 69,4 százalék, viszont a megyék között jelentős eltérések mutatkoznak. Míg Giurgiu megyében 97,5 százalékos az átoltottság, addig Neamt megyében csupán 44,9 százalék, és 50 százalék alatt van Hunyad is. A háromdózisú pneumococcus elleni védőoltás esetében sem vetítenek előre sok jót a számok: az országos átlag 63,1 százakék, a már említett Giurgiuban 95,6 százalék, a skála másik végén álló Suceava megyében pedig mindössze 33,3 százalék.

Szatmár megyében a 2018-ban született gyerekeknek mindössze az 56,3 százaléka kapta meg a ROR-oltóanyag mindkét dózisát. A szomszédos Máramarosban ez az arány 78 százalék, Szilágyban 88 és Biharban 78,5 százalék. Ami pedig a pneumococcus elleni védőoltást illeti, még rosszabbul állunk: a Szatmárban jegyzett 47,1 százalék messze elmarad a Máramarosban jegyzett 74,3 százaléktól, a Szilágy megyei 79,5-től, de még a Bihar megyében regisztrált 62,2 százaléktól is.

Miért nem oltatnak a szülők?

A szóban forgó tanulmány négy fő gátat is megnevez a gyermekek beoltására vonatkozóan. Az első a attitűdbeli akadály: vannak akik a koronavírus-járvány óta idegenkednek mindenféle oltástól, vannak, akik a mellékhatásoktól félnek, és vannak olyan közösségek, kik kategorikusan elutasítanak mindenféle oltást. A tanulmány készítői a szocio-kulturális akadályok kapcsán kiemelték a kulturális, nyelvi és vallási okokat, a tájékoztatás szintjén pedig a sajtó negatív hatásait, a közösségi médiában terjedő álhíreket és az oltásokkal kapcsolatos tévhiteket is. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a magából a rendszerből fakadó akadályokat is, pl. a túlzott bürokráciát, az anyagiak hiányát és az iskolában történő immunizáció megszüntetését is. Utóbbi elsősorban a kiszolgáltatott és elszigetelt közösségek átoltottságára volt negatív hatással.

Az átoltottsági arányok növelése érdekében az orvosok többféle, egymással összefüggő igényt fogalmaztak meg. Országos szinten szigorúbb jogi keretet kérnek az oltásokkal kapcsolatban, valamint intenzívebb tájékoztató és oktató médiakampányokat. Helyi és operatív szinten a fő szükségletek közé tartozik: a közösségi egészségügyi ellátóhálózat bővítése, az oltások jelentésével járó bürokrácia csökkentése, a páciensek rendelőkbe történő szállításának biztosítása, valamint a kisebbségi képviselők fokozottabb bevonása.

Egy gyakran említett konkrét igény még az iskolai oltások visszavezetése, amely korábban jobb átoltottsági arányokat biztosított. Az orvosok hangsúlyozzák továbbá saját kommunikációs készségeik fejlesztésének fontosságát is, amelyet szakirányú képzéseken való részvétellel kívánnak elérni. Emellett kiemelték a helybeli egészségügyi asszisztensek szerepét is, akik közvetíthetik az oltásra kevésbé nyitott közösségek felé is az oltás fontosságának üzenetét.

Egy friss tanulmány szerint annak, hogy 2020 és 2024 között aggasztóan csökkenni kezdett a kötelező oltóanyaggal történő átoltottsági aránya, már most jelentős epidemiológiai hatása volt: 2023 decemberében kanyarójárvány tört ki, melyben számos 1 éven aluli gyermek vált érintetté, és a halálesetek között három 7-8 hónapos áldozat is volt - olyanok, akik koruknál fogva még nem kaphatták meg a védőoltást.