Afrikai sertéspestis: nyolc év után sem sikerült megfékezni a vírust Szatmár megyében

Az afrikai sertéspestis (ASP) Romániában először 2017. július 31-én jelent meg: éppen Szatmár megyében mutatta ki a vírust az állategészségügyi hatóság. Nyolc év telt el azóta, de a fertőzést máig nem sikerült teljesen felszámolni: a gazdák és a hatóságok most is küzdenek vele, miközben a veszteségek egyre nagyobbak.

Szeptember 18-án Érszentkirályon, a Királydaróc községhez tartozó településen történt meg az, amitől a gazdák a leginkább tartottak: a vírus egy nagyüzemi sertéstelepet is elért. A Zootehnia Cig Kft. farmján több mint ötezer sertést tartottak, és sajnos az egész állományt le kellett ölni a járvány megfékezése érdekében. A hatóságok emellett 3 kilométeres védőkörzetet jelöltek ki a fertőzött farm körül, valamint egy 10 kilométeres felügyeleti zónát, amely számos települést és további nagyobb gazdaságokat is érintett. Ez azt jelentette, hogy a kijelölt falvakban és farmokon a korlátozások feloldásáig szigorú szabályok léptek életbe: tilos volt sertéseket szállítani, adás-vételt bonyolítani, sőt még a vágás is csak külön engedéllyel történhetett.

Az elpusztult állatok tetemeit engedélyezett helyszínen ásták el. A szakemberek szerint ez a legbiztonságosabb és legolcsóbb módszer: így a vírus nem kerülhet ki a környezetbe, és nem fertőzhet tovább. „Olyan helyzet állt elő, amit nem kívántunk, de amelyre felkészültünk. A teljes művelet összehangoltan, a DSVSA, a környezetvédelmi és vízügyi hatóságok felügyeletével zajlik” – mondta akkor Altfatter Tamás prefektus.

Néhány nappal később, szeptember 25-én a megyei állategészségügyi igazgatóság székhelyén ültek tárgyalóasztalhoz a hatóságok és a gazdák. Szatmár megye különösen érzékeny a járványra, hiszen az ország sertéshústermelésének több mint tíz százaléka innen származik. A gazdák szerint a legnagyobb gondot az állatmozgatási korlátozás okozza. Ez azt jelenti, hogy ha egy településen sertéspestis-gócot találnak, onnan nem lehet sertést eladni, vágóhídra vinni vagy akár áthelyezni másik telepre. A gazdák így hosszú ideig kénytelenek úgy tartani az állatokat, hogy bevételük közben nincs.

A termelők azt kérték, hogy ahol a farmok bizonyítottan betartják a szigorú járványvédelmi szabályokat, például fertőtlenítik a járműveket, védőruhát használnak, elkülönítik az állatokat, ott engedélyezzék az állatok mozgatását. Felvetették azt is, hogy az Európai Unió sorolja át a sertéspestist a jelenlegi „A” kategóriából a „B” kategóriába. Az „A” kategória a legsúlyosabb: olyan betegségek tartoznak ide, amelyek normálisan nem fordulnak elő az EU-ban, és ha mégis megjelennek, azonnal ki kell irtani az állatokat. Az ASP azonban évek óta jelen van számos uniós tagállamban, így a gazdák szerint reálisabb lenne a „B” kategória, amelyben ugyanúgy cél a betegség felszámolása, de hosszabb távon, rugalmasabb szabályok mellett.

A hónap végén, szeptember 29-én pedig Nagykárolyban, a Területi Közrendvédelmi Hatóság ülésén egyeztettek újra a megye vezetői, az állategészségügyi szakemberek és a gazdák. Mostanra már 22 aktív gócot tartanak nyilván Szatmár megyében. A prefektus ennek kapcsán kijelentette: memorandumot készítenek a kormánynak és az országos állategészségügyi hatóságnak, amelyben összegzik a gazdák és a szakemberek javaslatait is. Emellett helyi szinten elrendelték, hogy az elhullott állatok ártalmatlanítása engedélyezett helyszíneken, elásással történjen, amely a hatóságok szerint költséghatékonyabb és biztonságosabb alternatíva más módszereknél.

A rendőrség és a csendőrség fokozott ellenőrzésekkel fogja felügyelni a fertőzött területeket, hogy mindenki betartsa az állatorvosok előírásait - tette hozzá a kormánymegbízott.

„Ez a járványhelyzet az egész megye gazdaságát veszélyezteti. Tisztelem a gazdák munkáját, akik a mindennapi élelmünket adják, és támogatni fogom a kezdeményezéseiket. A célunk, hogy minél gyorsabban megfékezzük a betegséget, csökkentsük a költségeket, és megvédjük Szatmár megye gazdaságát” – hangsúlyozta Altfatter Tamás.