Adyra emlékeztek a Szigetlankán

A Szatmár-Szigetlankai Református Egyházközség, a Szamos Diákirodalmi Kör és a LiterArt Magyartanárok Egyesülete szervezésében tartottak november 17-én, vasárnap megemlékezést a szigetlankai református templom és az Emmaus gyülekezeti ház közötti kis udvarban elhelyezett Ady Endre emléktábla felavatásának ötödik évfordulója alkalmából.

A 10 órakor kezdődő istentiszteleten igét hirdetett Rácz Ervin lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora, Ady Endre verseiből összeállított műsort adtak elő a Szamos Diákirodalmi Kör tagjai.

A Szigetlankán 2018-ban, gróf Tisza István meggyilkolásának 100. évfordulóján avattak emléktáblát a mártír miniszterelnök emlékére. Rácz Ervin Lajos házigazda lelkipásztor történelmi eseménynek nevezte az emléktábla-avatást, „mert az, amire emlékezünk, nemcsak a múltunkat, hanem a jövőnket is meghatározza”, fogalmazott.
Tisza István 1914-ben tisztában volt azzal, hogy az ország még nem áll készen a háborúra, hiszen Károlyi Mihály és társai mindent megtettek azért, hogy akadályozzák a felkészülést az elkerülhetetlenre. Tisza ellenfelei mindent megtettek, hogy lejárassák őt.

2019-ben pedig, Ady Endre halálának 100. évfordulóján a költőre is méltóképpen emlékeztek a szigetlankaiak, amikor felavatták a Lakatos Pál Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész, számos köztéri alkotás szerzője által készített emléktáblát, Tisza István emléktáblájával átellenben. Ady a magyarság egyik legnagyobb költője, azonban köztudott róla, hogy a Jászi Oszkár és Károlyi Mihály vezette ellenzék kiszolgálója volt, és a Rohanunk a forradalomba című versében egyszerűen vad, geszti bolondnak nevezte a miniszterelnököt. Talán még a költő sem volt tisztában azzal, hogy ezzel azokat segíti, akik évtizedek óta Magyarország feldarabolásán dolgoztak. Nem úgy a megrendelői, akik megértették, hogy amíg Tisza az útjukban áll, nem tudják megvalósítani elképzeléseiket. Ezért törtek többször is az életére, ő azonban még ekkor is igazi úrként viselkedett, sajnos nem fogta fel, hogy az ellenfelei nem hozzá hasonló úriemberek. Az őszirózsás forradalom napján végül sikeres merényletet hajtottak végre ellene, Magyarország pedig olyan mélységekbe süllyedt, amilyenekre talán Mohács után volt utoljára példa: Károlyi Mihályék, Kun Béláék előbb leszerelték a hadsereget, majd ezt követően tehetetlenül nézték, ahogy a nagyhatalmak feldarabolják az országot.

2024. november 17-én, az emléktábla-avatás ötödik évfordulóján a Szatmár-Szigetlankai Református Egyházközség és a Szamos Diákirodalmi Kör versösszeállítással és koszorúzási ünnepséggel emlékezett Ady Endrére. A diákok (Zsoldos Márk, Nagy András, Fodor Fiona Rebeka, Schvarczkopf Tamás, Nagy Júlia, Kovács Jázmin, Demeter Patrik és Sebő Kata) Ady-verseket mondtak, Sebő Kata pedig Beethoven Holdfény szonátáját adta elő zongorán.

A szigetlankai református templom udvarában lévő emlékhelynek megvan a maga sajátossága. Két olyan kortárs személyiség áll szemben egymással, akik mindketten nagy magyarok voltak, de nem álltak egy oldalon. Miután Ady rádöbbent, hogy szócsőként, nemzetellenes célokra használták ki, felismerte, hogy rossz oldalon állt, világosan látta, hogy az ország vesztésre áll, ekkor kezdte el írni istenes verseit. A Tisza–Ady emléktáblák arra figyelmeztetnek ma bennünket, hogy lehet másként gondolkodni, de vigyázni kell arra, hogy a közös célok eléréséhez elkerülhetetlen az összefogás. Ezt kell megtanulnunk Tisza és Ady példájából, ezt kell megtanítani a fiataloknak, mert amit tőlünk látnak és hallanak, azt fogják majd megtanítani az utánuk jövő nemzedékeknek.

A megemlékezés koszorúzással ért véget. (Szamos.ro)