Adótörvény módosítást terveznek: nagy a felháborodás. Sok területen megszűnne az adómentesség, ellehetetlenítené a vállalkozásokat

Elsősorban a fekete gazdaság ismételt felvirágzását és a cégek ellehetetlenítését vonná maga után a PSD-PNL által előkészített adótörvényt módosító csomag, ami úgy tűnik a pártkoalíció között is ellentéteket és feszültséget eredményezett.

Az új törvénytervezet szerint elsősorban nagy mértékben a nyereségadó és egyes termékek és szolgáltatások ÁFÁ-ja emelkedne jelentősen, mikrovállalkozások adózása változna, valamint megszűnne egyes szektorok adómentessége. S mivel a csomagot kormányrendelet formájában szeretnék átvinni, ez különösebb akadályba nem ütközne. Ily módon próbálják bestoppolni a költségvetésen keletkezett tátongó lyukakat.

Az új adótörvény értelmében a legnagyobb változást mindenképp az építőipari és mezőgazdasági alkalmazottak szenvednék, hiszen eddig ők adókedvezményben részesültek, most viszont újra fizethetnék az egészségbiztosítást (CASS) vagyis megszűnne a kiváltásuk. Ez azonban mindenképp maga után vonná ezen gazdasági szektoron belül a feketemunka ismételt elterjedését.

Az éves profitadót, amit ez év elején már egyszer megemeltek ekkor 5 %-ról 8%-ra, most ezt is tovább növelnék 8 %-ról 10%-ra.

Az engedéllyel rendelkező magánszemélyeket (PFA) sem kímélné az új adócsomag. A tervezet szerint a 10 százalékos egészségbiztosítást a teljes jövedelmre kellene befizessék. Korábban ezek a kisvállalkozások a 12 hónapnyi minimálbér után adóztak, idéntől ezt felemelték 24 hónapnyira, most viszont ezt a plafont is eltörölnék.

A mikrovállalkozásoknál a 300 ezer lej feletti forgalom esetén visszavezetek a tavaly nyári adókulcsot, azaz 1 %-ról visszaemelnék 3 %-ra. Az is nagy szigorítást jelentene, hogyha a mikrovállalkozások jövedelme meghaladná a 30 százalékot, akkor 16 %-os profitadót kellene fizetniük. Továbbá a mikrovállalkozásoknak a jövőben kötelező módon legalább egy alkalmazottal rendelkezniük kell, ami komoly terhet jelentene.

Több esetben az 5 %-os ÁFÁ-t 9%-ra emelnék, elsősorban kulturális és szociális tevékenységeknél.

Az ingatlan tranzakciók adója is emelkedne, a három évnél hosszabb ideig birtokolt ingatlan eladása esetén 1%-ról 3%-ra, a három évnél rövidebb ideig birtokolt ingatlan esetében 3%-ról 5%-ra.

Az már csak hab a tortán, hogy a civil szférát is ellehetetlenítenék ezzel a tervezett adócsomaggal a kormány. Jelenleg a cégek az adójuk 20 %-át ajánlhatják fel, azonban a tervezet szerint a szponzorpénz felét a vállalkozás saját költségvetéséből kellene állja. Ezzel komolyan veszélyeztetnék civil szervezetek, alapítványok munkáját, hiszen a nehéz helyzetben lévő cégek nem tudnák támogatni őket, pedig olykor tevékenységük hiánypótló.

A tervezett adócsomag megszüntetné az ipari parkokban az épületek- és területek adómentességét.

Az IT-szektort is meglegyinti az új törvény. Részben marad az adómentességük, azaz 10 ezer lej jövedelemig még mindig adómentesek, azonban a havi bruttó jövedelem 10 000 lejt meghaladó része már nem részesül adókedvezményben.

Országos szervezetek már tiltakoznak

Ugyan még tervezett formájában létezik a csomag, de máris nagy felháborodást és tiltakozást váltott ki. A Romániai Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR) és a Concordia Munkáltatói Szövetsége,  arra kérte Nicolae Ciucă szenátusi elnököt, hogy 2024. január 1-ig ne módosítsák az adótörvénykönyvet, és biztosítsák az üzleti környezet számára a kiszámíthatóságot a következő időszakban - közölte az Agerpress hírügynökség.

A CNIPMRR szerdai közleményében rámutat, hogy képviselői a Concordia képviselőivel együtt Nicolae Ciucă szenátusi elnökkel egyeztettek azokról az intézkedésekről, amelyeket a kormánykoalíció a költségvetési hiány csökkentése érdekében kíván bevezetni- olvasható továbbá az Agerpressen.

A két munkáltatói szövetség képviselői azt kérték Ciucától, hogy az adótörvénykönyv 2024. január elsejéig ne módosuljon, a kormánykoalíció biztosítsa az üzleti szféra számára a kiszámíthatóságot a következő időszakban, a tervezett adóügyi intézkedéseket legalább 6 hónappal a hatályba lépés előtt jelentsék be, és támasszák alá ezeket alapos tanulmányokkal és hatáselemzésekkel.

A két szervezet képviselői azt is elmondták, hogy a beharangozott új intézkedések elfogadása esetén csökkenne a vállalatok versenyképessége, munkahelyek szűnnének meg, magasabb lenne az infláció, az adóbeszedés szintje viszont csökkenne. Megjegyezték továbbá, hogy a biztos adórendszerről a bizonytalan adórendszerre való áttérés nem biztosítana többletbevételt az államkasszának.

Végül, de nem utolsósorban, a munkáltatói szövetségek a közpolitikai javaslatokról szóló vitába való bevonásukra szólították fel a kormánykoalíciót.

Közleményük szerint csütörtökön, augusztus 10-én az Európai Bizottság képviselőivel is találkoznak ebben az ügyben.